Seite - 10 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

10 \ Volt bányászat egykor a Hideghavas hegység délkeleti aljában is, a Sebesér vólgyében. Betelepített németek úzték a bányászatot a mai Vámoson, a Trojicza és Gaplik kôzti Kvasztora-vólgyben. Elóbb kiirtván az erdót, aranyat, ezüstót kutattak és vasbányát nyitottak, mely külúnósen a XV. század elején virágzott. Ekkor még Lucha volt a neve; de utóbb Breznóbánya itt vámot állítván Liptó felé, Vamos nevet kapott. A Gyómbér hegység határa az 1.236 méternyi magas Csertovicza nevú hágó, mely Liptóba, a Bócza vôlgyébe vezet át. E vidék a híres breznóbányai juhászat és sajtkészítés hazája. .. v Az Ordôg-lakodalma (Certova svadba) nevú hágónál elhagyjuk az Alacsony-Tátrát. A Vápeniczának ide tartozó, a Garamig szétágazó részében legmagasb esúes a Benyuszká havas (1.544 méter). Számos patakja régebbcn mind faúsztatásra volt berendezve. Tóbb savanyúvíz-forrása s a gômôri határon, Vaczokon, ásványforrása és kisded fürdóje, 1881 óta faúsztatásra berendezett, 62.500 kôbméternyi vizet befogadható s „Bedó Albert" nevú vízfogója is van. Egykor itt vasbányászat is volt s Olaszka gyára dolgozta fol az aknázott érezet. Most népe erdei munkából és juhászatból él, a vas- ipart pedig a Prihradny-féle magántársúlat tulajdonában levó Bikás képviseli. Bányamúvei Vaczok, Breznóbánya, Lehota és Libetbánya határában 399.106 négyszógméternyi terúletúek. A bikási gyár a gómóri és vajda- hunyadi kohókból szerzett nyersanyagból fínom rúd- és szervasat, meg lemezt állít eló félmillió forint értékben, s azokat helyi vasútaknál, gyáraknál és építkezéseknél értékesíti. A Garamtól délre a Rohoznáig terjedó Fabova hegység már sehol sem éri el az í.soométert. E hegységben itt-ott cseppkóves barlangok, sziklafalak kózt kitóró és búvó patakok vannak. Gazdag ezüstbányái utóbb kimerúlvén, abbahagyattak. E rideg, lakatlan hegység éjszaki és déli tóvében csak két-két kózség áll. Ezek egyike Erd'ókoz a Rohozna vólgyében, mely e hegység csomójának, a Dje/nék nyergéig s onnan Tiszolczig nyúlik. A Tiszolcz felé vivó út mentén 1787-ben erdóirtás és kutatás czéljából hámortelep keletkczett, s itt olvasztották az 1873-ban a Djelben nyitott vasbánya érezeit is. Ma itt a zólyombrézó-tiszolczi, Abt-Román rendszerú fogaskerekú vasút megy át óriási erdóségek kózótt Gômôrbe. A vasút maga figyelemre érdemló építés. 0.050-nyi emelkedése van, a legmeredekebb vonalak egyike; fó viaduetja egy millióba kerúlt; a pálya építése pedig kilométerenként 72.000 forintba. A hatalmas gépú tehervonatok tômérdek fát, érezet és gyártmányokat szállítanak.