Seite - 11 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

ií A Rohozna és Szalatna egyközii völgyei közt a Vepor és a Polána hegység terjed ; ezekhez nyugaton, a Zolna vôlgyén túl a zólyom-radványi hegyek csatlakoznak. Gránit-gnajsz magvához mészképletek járúlnak, melyek ólom-vasércz és fehér márvány rétegeket tartalmaznak, sót nemes érczet is Zólyom-Brézótól Libetbányáig. Igen sok patak ered e hegységben. A hegység a völgyek mentén legnépesebb, míg keleti részei pásztorszállásokkal és irtvány- kozségekkel vannak megrakva. A gömör-zölyomi határon álló 1-347 méter Faúsztató a Garamon Zólyom-Brézó mellett. magas Vepor hegyben ered a Fekete-Garam. Régi idôk ota a kincstári erdó- gazdaságnak ez Zólyomban a ío ere és számos kôzségének kincstári favágók tették le alapjait. Még az erdöközi határban vágott fát is a Fekete-Garamon úsztatták le és a Kis-Garamon alúl fekvó Rezsó-parton fogták föl mesterséges vízrekesz segítségével. Ilyen czélra berendezett, csakhogy sokkal nagyobb szabású gereb van Beszterczebánya mellett is. E vízrekesz hoszsza 1.177 méter s évenként 15—20.000 kôbméter túzifát s 10—15.000 kôbméter épületfát úsztatnak le rajta. Említésre méltó a Kis-Garam helységen felúl épúlt, 723.863 kôbméter vizet befogadó s „báró Kemény Gábor" nevú, 2*