Seite - 12 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

12 szintén faúsztatásra s a Garam vizének sekély állásakor annak duzzasztására szolgáló nagy vízfogó is. A Kis-Garamon itt már az ótvenes években vashíd volt. A garami erdész már a XIV. században tekintélyes királyi tiszt, s Nagy Lajos 1357-ben az akkori erdész fiának, Pálnak, adja az itteni birói jogot (soltészséget) ; ezért lett a telep Páltelepe; de már 1424-ben Kis-Garam a hivatalos neve. Most is van Rezsó-parton nagy kincstári gózfúrész és farakodó. Erdógondnokság van itt és Kis-Garamon, Zólyom-Jánosin pedig nagy fúrészmalom. A szomszéd Fekete-Balog 20.988 hold határral, 4'/, ezer lakossal a megye harmadik kózsége. A zólyom-brézói kincstári vasmúvck kis-garami üzemága, vasedény-ontó, pléhedény-készító és zománczoló gyárai itt a Cserpatak két oldalán vannak. Cserpatak kôzség határában vasbányákat mívelnek. Kôvecses patak vôlgyében az ezer méternyi magas hegyek alatt haladó út Sziklánál Gómór határába lép. Rengeteg erdóség kôzepctte áll a régebben keletkezett és újabban kibóvített sziklai üveggyár, mely évenként vagy 20—25.000 forint értékú ablak- és túkürüveget gyárt. Van a kozség- ben erdógondnokság és kincstári gózfúrész is. A sziklai nyeregnél találkozik a Polána-hegység a Veporral. Amannak legmagasb csúcsai az 1.459 méter Polána-hegy s a megye keleti szélén az 1.058 méter Ipoly-hegy; a szép kriváni hágó, mely az Osztroszki hegység- hez kapcsolja, csak 432 méternyi. A Polána fó gerincze a Fekete-Garam és a Szalatna vízválasztója. Patkó alakú legnagyobb bércze, a Garam bal oldalán esó hegytômegnek a gócza, s legmagasb csúcsa az 1.459 méter magas Polána. Dél felé karcsú ágak nyúlnak ki belóle, melyeknek egykori súrú erdósége helyén most irtványok és pásztorszállások, a dél-zólyomi híres juhászat és sajtkészítés tanyái vannak. Ezeknek fó helye s legnagyobb részôknek anyatelepe is Gyetva a Polána-hegy aljában. E nevezetes nagy irtvány-kózség Hunyadi Mátyás király alatt keletkezett, ki ide Boszniából telepített lakosokat, kiknek utódai szálas, magas termetôkkel, szokásaikkal ma is külónbóznek a szomszéd tôt kôzségek lakosaitól s nyelvôkben még most is vannak délszláv szók. Késóbb, 1638-ban gr. Csáky László szepesi tótokat is telepített kózéjók, kikkel aztán egészen ôsszeelegyedtek. 179° kórúl már akkora volt a telep, hogy belóle Csáky foldesúri utóda, Esterházy Miklós Gyetvahutát, a mai Miklósfalvát alapította. Gyetva nagy határában csakhamar 19 irtvány alakúlt, s ma Gyetvának I2.000lak0sa van. Ezekból csak 2.000 lakik a kôzségben, a tôbbi a szétszórt irtványokban, a legtôbbje 5—8 órányira kozségtól. Azért már régebben óhajtottak kozséggé egyesúlni.