Seite - 13 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

13 E vagyuk 1891 -ben teljesult, a mikor 14 telep a Herencs-volgyhOz (Hrinyova) csatoltatvan, uj kozsegge alakult. Herencs-volgyon a rnessze kiilfeldon is j61 ismert (iveggydr keszit fuvott, ablak- es tukOr-Qveget evi 126.000 forint ertekben. Van e kOzsegben egy nagy g«5zfuresz is, mely a veglesi uradalom tulajdona. A Polanabdl kiagazd s az Ocsova patak bal partja menten terjedfi alacsony agak j6l niivelt dombos tersegge torpulnek, melynek egyik deli magaslatan V/g/es vara, a hasonld nevu uradalomnak szekhelye all. Mdr A veglesi virkastily. 1299-ben van emlites rdla; majd kiralyi kezre jutva megerSsittetett. Nagy Lajos mar mulatott benne; meg most is lathatd a varban szamos liliomdisz. Zsigmond harom izben adott ki okleveleket Veglesen, melyet 1424-ben Borbala kiralynenak adomanyozott. Aztan Erzsebet kiralyne birta, ki el6bb Ebersdorfi Reinprechtnek adta. A kes<5bbi zavarokban Giskra foglalta el s megtartotta I. Matyas adomanyakent halalaig. A mohacsi vesz utan Rdskay Istvan, aztan Dob<5 Istvan, majd meg Zelemery Ldszl<5 es testverei birtak. Az egyik vartoronyban most is olvashatd ez a feliras : „Ladislaus de Zelemer procuravit Anno Domini MDLXVI." Aztin Balassa Janose lett. A torokjaras a var megerositeset kivanvin, az 1578. evi 27. torvenyczikk