Seite - 14 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

14 elrendelte, hogy Liptómegye 12 napi kézi és fuvarmunkát végezzen Végles eródítésénél. 1578-ban harcz folyt falai alatt a tórókókkel; 1605-ben, midón Bocskay hadai megszállták, már kamarai tulajdon volt. 1690-ben az Esterházyak birtokává lett. 1682-ben Zólyommal együtt megszállta Tókóly; II. Rákóczi Ferencz fólkelésekor pedig 1703-ban Bercsényi elfoglalván, hét évig a kuruczok bírták. Kiváló nevezetessége e várnak a mostani kápolna helyisége. Ez egykor nagyszerü lovagterem volt, melyról e niunkának „Epítészeti emlékek Felsó-Magyarországon " czímú kózleménye már meg- emlékezett. Végles hazánk legszebb fekvésú várainak egyike. Jó magasan áll a meredek Várhegy éjszaki fokán, honnan gyónyórú kilátást nyújt dél- kelet felé. Bástyafalai kózótt az épen alatta halado vasútig nyúlik le gyónyórú parkja. Most nemeskéri Kiss Miklós tulajdona. A Garam mentén van a megye három városa: Breznóbánya, Besztercze- bánya és Zólyom; mindenik ¡gen kies fekvésú. Breznóbánya, mely a Garam két partján fekszik, régi városi kiváltságait Nagy Lajos királytól 1380-ban nyerte. 1655-ben III. Ferdinánd a szabad kir. városok kózé emelte. Erós falkerítésén ót tornyos kapuja volt. Jelenleg rendezett tanácsú s eléggé csinos város 4.000 lakossal, kik kózt sok az ¡paros. Szolgabirói és járásbirói székhely; a kegyesrendieknek gymnasiumuk volt itt, mely azonban 1850 után megszúnt; most van itt állami fiú- és leány- polgáriskola és alsófokú ipariskola. A város nagy határában nagy barom- és juhtenyésztést úznek. A juhásztanyákon nagy mennyiségben készítenek juhtúrót, mely itt számottevó kereskedelmi czikk. Említésre méltó, hogy a 40-es években Breznóbányán épúlt az ország egyik legelsó múmalma, mely azonban, mióta a város mellett elhaladó vasút kiépúlt, megszúntette múkódését. Szintén megszúnt a város polgárainak vállalkozása által létesített egykori ásó- és kapagyár is, mely l848/9-ben fegyverek készítésével foglal- kozott. A város fólótt emelkedó Dubravka-hegy alatt halad el a Tiszolczra vivó vasút. A Dubravka-hegynek erre hajló, homokos, kagylós oldalán gyakoriak a csuszamlások; e miatt a vasútnak egy darabon a Garam eltere- lésével s ennek új meder ásásával kellett helyet szerezni. A Garam vólgye, mely a hires breznóbányai juhászat és sajtkészítés hazája, egész hoszszában igen szép; sok helyt vetélkedik a Vág vólgyével. Zólyom-Lipcsén túl és Beszterczebányánál a folyó eddigi csavargós nyugati irányából egyenesebb déli folyásba tér, felvéve a Besztercze patakot, melytól Beszterczebánya nyerte nevét.