Seite - 20 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

20 b. Balassa Bâlint XVI. szâzadi nagy kôltônk lirai kôlteményeinek kézirati gyûjteményét, melyet aztân a Magyar Tôrténelmi Târsulat 1879-ben ki is adott. A hatârâban mûkôdô hat lôpormalom a kôzôs hadugyi kincstâr részére dolgozik. Radvânyban van a megye âltal megyei illetôségu ârva- gyermekek szâmâra pôtadôbôl fôntartott, ez idô szerint 30 nôvendékre berendezett ârvahâz, melylyel egy âllami elemi népiskola is kapcsolatos. A mâsik helység Kiralyfalva a mind jobban tâgulô Garam-vôlgy jobb szélén kastélylyal s fûrdôvel. E helység a hagyomâny szerint Mâtyâs kirâly nyaralô helye volt. Odâbb Farkasfalvdt talâljuk és szomszédsâgâban Garamszeget; emezt a Géczy csalâdnak fallal keritett két kastélya (a Râkôcziak idejében pénzverô- hâz) és egészen fâbôl épûlt evangelikus temploma teszi érdekessé. A Garam- vôlgy felsô folyâsâban itt legtâgasabb, s itt van a folyô mellett Or (Hajnik, Sztrâzsa) helység, melynek ôsi templomâban a Soôs és Bezegh csalâd sir- boltjât talâljuk. 1561-ben mâr oly iskolâja volt, melyben zenét is tanitottak. Fallal keritett régi kastélyât Bezegh Gyôrgy ujittatta meg, a kit Caraffa Eperjesen lefejeztetett. Zélyomnâl a Szalatna szép és termékeny vôlgye egyesul a Garam vôl- gyével. E két fô vôlgyben legvirâgzôbb a megye mezôgazdasâga. A tôbbiben a hegyes vidékek havasi legelôi, irtvâny-rétjei, fûves vôlgyei és hegyoldalai àllattenyésztésre utasitjâk a lakosokat, kik fô kereseti forrâsaikat az erdôkben talâlvàn, nem sokat tôrôdnek a nehéz mivelésu, vizmosâsoktôl is sokat szenvedô, kavicsos agyagu sovâny fôlddel, mely trâgyâzâs mellett is csak szuken fïzet. A gabnanemûek kôzul rozs, ârpa és zab terem legbôvebben ; kivâlô burgonya, kâposzta, tôbbféle hûvelyes vetemény és zôldség, ugy szintén gyûmôlcs is elég sok van. A réteken nagy mennyiségben termô takarmâny kûlônôsen kedvez az âllattenyésztésnek. A Zolna forrâsânâl a Polâna egy hegycsomôt alkot, melybôl egy âg egyenesen a Garam felé tart. Ez a hegyâg Zôlyommegyének legnagyobb belsô magaslata; csucsai 1.200 méteren felul emelkednek. Magas gerinczei, fenyvessel boritott meredek lejtôi, mély vâgâsû ârnyas vôlgyei kivâlt a Borosznô patak forrâsa vidékén oly zord természetuvé teszik, hogy a nép pokolnak nevezte el. Libetbânya itt régen bânyât nyitott s egy kis olvasztôt àllitott egy ôs fenyukkel keritett tisztâson a Pokol-réten. E rétr<3l magas erdôs hegyek és szép sziklacsoportok kôzt érùnk a Pokol-vôlgybe, melynek egyik katlanâban 392 méter magasan van Borosznô ftirdô kies telepe. Tôbb