Seite - 22 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

22 völgy"-nek nevezik. E völgyböl kapja a város az ivóvizét. Libetbánya bányá- szatának külonlegessége az Euchroit s fóleg a Libetinit. Van itt timsókó szép jegeczekben, a Havrana hegyben pedig 1895-ben egy csepköves barlangot fedeztek föl. Libetbányán most csak vasolvasztó van, mely 50.000 métermázsa nyersvasat és óntvényt készít. Libetbánya ma nagykózség 1.800 lakossal, kik közt sok a bodnár, faedény-készító, bánya- és kohómunkás. A Zolnán túl terjedó zólyom-radványi hegyhát alacsony lejtóvel eresz- kedik a Garam völgye felé. A Lukócza patak mellett találjuk Mike/alvát (Micsinye), melynek templomában a Beniczkyek síremléke van. Itt és alsó Mikefalván szép kastélyok vannak. A hegység zólyomi részében, a Garam vólgyében Iankás hegyoldalon, 360 méternyi magaslaton igen kiesen fekszik Szliács, hazánk leghíresebb vasas fürdóinek egyike, melyet az a korúlmény, hogy nines más vasas víz, mely olyan magas hómérsékleten annyi szénsavat tartalmazna, egyetlenné tesz. Hidegebb hómérsékletú, inni való vasas forrásainak vastartalmát tudo- mányos vizsgálatok szerint egy európai vasas víz sem szárnyalja túl, söt nevezetesen a szliácsi József-forrás vize — Than Károly vegyész-tanárunk vizsgálatai szerint — vastartalmát illetóleg páratlannak mondható. Már a XV. század végén ismerték s gyógyításra használták Szliács forrásainak vizét. A XVII. században ribárifiird'ó (Thermae ribarienses) volt a neve az alatta fekvó Ribár (most Halászi) kozségról így nevezve. Ma a fürdó négy vendég- fogadójában és egyéb csinos épületeiben mintegy 400 kényelmes vendégszoba van, s gyónyórú nagy parkjában árnyas sétaútak és pihenók kinálkoznak. Forrásai trachit kózet hasadékaiból bugyognak föl s négy medenczébe gyúl- nek, melyek 25—33 C. foknyi melegségúek. E medenczékben oly eróvel tódúl föl a szénsavgáz, hogy a víz forrni látszik. Szliács legrégibb, „Buda" nevú épúlete, melyet mostanában kétemeletessé nagyítottak meg, 1812-ben keletkezett. Többi épúleteit a 30-as évek óta emelték. 1855-ben Hildegard fóherczegnó itteni sikeres fürdózése emlékére kápolnát építtetett Szliácson. A fürdó régebben a zólyomi kinestári uradalomhoz tartozott és a selmeczi királyi kamara kezelése alatt állt. Majd magánkézbe kerúlt. 1868-ban egy beszterczebányai polgárokból alakúlt társaság birtokába jutott, mely 1873-ban az „osztrák filrdóépító társaság"-nak adta el. E társaságtól 1880-ban annak egyik nagy részvényese, Lenoir György András vette meg, ki a parkra és az építkezések fejlesztésére sok gondot fordított, de aztán 1893-ben szüló- helyének, Cassel városának ajándékozta egy ott építendó árvaház alapít-