Seite - 29 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

29 Gyáripari czikkeivel e megye a világkereskedés piaczain is szerepel. Mezógazdasága és állattenyésztése ellenben csak a megyei szükségletnek termel. A kereskedés legkôzônségesebb czikkei a fa, bór, sajt, szesz, sör és gyolcs. Fát Breznóbányáról és Libetbányáról, Zólyom-Lipcséról, Szalatnáról és a Herencs-völgyröl szállítnak Szerbia, Bulgária, Románia felé, túzifát Véglesról Budapestre. Nevezetesebb piaczok Beszterczebánya, Gyetva nyers bórre, Tót-Pelsócz, Zólyom és Breznóbánya marhára. Vasút a Szalatna és Garam vôlgyében jár. Ezekhez csatlakozik a remete-tiszolczi, fogaskerekú rendszer szerint épífett vaspálya, a Garam-Berzenczérôl Léva felé menó szárny- vasút, meg a Berzenczéról Selmeczbányára vivó keskenyvágányú vasút. Zólyommegye a ritkább népességú megyék kôzé tartozik; mert 2.730 négyszôg kilométernyi terúletén csak 112.413 lélek lakik, tehát egy négyszóg kilométerre 41 lélek jut. Négy járásba osztott 130 kózség kózt oszlik meg e lakosság. Egyes kózségek 2—3, sót 6 részból (nem irtványból) állanak, annyira elszórottak a házaik a hegyeken és vólgyekben. Zólyommegye lakossága legnagyobb részt tót nyelvú; a bányatelepek lakosai többnyire németek voltak, de eltótosodtak ; a városok múvelt osztálya ma már teljesen magyar, s megyeszerte a nép közt is egyre jobban terjed a magyarosodás. Barsmegye. A Garam folyó mellékein, Nyitra és Hont megyék kôzén hosszan nyúlik el éjszakról délre Barsmegye, melyet nyugaton a Zsitva folyó és a Tribecs- hegység, keleten a Szikincze patak és a selmeczi hegycsoport szegélyez : míg éjszak felé kiszélesedô része a Nagy-Fátra csoport tóveiig terjed, déli szélei Komárom és Esztergom megyék határaival érintkeznek. E szabálytalan alakú terúletet a honfoglaláskor a Névtelen jegyzó szerint Bóngér kun vezér fia, Bors szállotta meg, s nevét is ó róla kapta Barsmegye, mely fölszini alakúlata szerint három vidékre oszlik. Egyik a délkeleti vidék, a barsi alfüld, a Garam áradványainak lerakodásából keletkezett gazdag róna; második a délnyugati dombvidék, melyet a Tribecs, az újbányai és selmeczi hegység ellapúló dombhullámai szeldelnek; végre a nagy terjedelmú éjszaki hegyvidék, melyet a Nagy-Fátra elágazásai alkotnak. E három vidék szerint oszlik meg a megyének a népe is. A hegyvidék lakossága tót, kivéve egyes bányásztelepeket, melyek nagyobb részt német