Seite - 29 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21
Bild der Seite - 29 -
Text der Seite - 29 -
29
Gyáripari czikkeivel e megye a világkereskedés piaczain is szerepel.
Mezógazdasága és állattenyésztése ellenben csak a megyei szükségletnek
termel. A kereskedés legkôzônségesebb czikkei a fa, bór, sajt, szesz, sör és
gyolcs. Fát Breznóbányáról és Libetbányáról, Zólyom-Lipcséról, Szalatnáról
és a Herencs-völgyröl szállítnak Szerbia, Bulgária, Románia felé, túzifát
Véglesról Budapestre. Nevezetesebb piaczok Beszterczebánya, Gyetva nyers
bórre, Tót-Pelsócz, Zólyom és Breznóbánya marhára. Vasút a Szalatna és
Garam vôlgyében jár. Ezekhez csatlakozik a remete-tiszolczi, fogaskerekú
rendszer szerint épífett vaspálya, a Garam-Berzenczérôl Léva felé menó szárny-
vasút, meg a Berzenczéról Selmeczbányára vivó keskenyvágányú vasút.
Zólyommegye a ritkább népességú megyék kôzé tartozik; mert 2.730
négyszôg kilométernyi terúletén csak 112.413 lélek lakik, tehát egy négyszóg
kilométerre 41 lélek jut. Négy járásba osztott 130 kózség kózt oszlik meg
e lakosság. Egyes kózségek 2—3, sót 6 részból (nem irtványból) állanak,
annyira elszórottak a házaik a hegyeken és vólgyekben.
Zólyommegye lakossága legnagyobb részt tót nyelvú; a bányatelepek
lakosai többnyire németek voltak, de eltótosodtak ; a városok múvelt
osztálya ma már teljesen magyar, s megyeszerte a nép közt is egyre
jobban terjed a magyarosodás.
Barsmegye.
A Garam folyó mellékein, Nyitra és Hont megyék kôzén hosszan nyúlik
el éjszakról délre Barsmegye, melyet nyugaton a Zsitva folyó és a Tribecs-
hegység, keleten a Szikincze patak és a selmeczi hegycsoport szegélyez :
míg éjszak felé kiszélesedô része a Nagy-Fátra csoport tóveiig terjed, déli
szélei Komárom és Esztergom megyék határaival érintkeznek. E szabálytalan
alakú terúletet a honfoglaláskor a Névtelen jegyzó szerint Bóngér kun vezér
fia, Bors szállotta meg, s nevét is ó róla kapta Barsmegye, mely fölszini
alakúlata szerint három vidékre oszlik. Egyik a délkeleti vidék, a barsi
alfüld, a Garam áradványainak lerakodásából keletkezett gazdag róna;
második a délnyugati dombvidék, melyet a Tribecs, az újbányai és selmeczi
hegység ellapúló dombhullámai szeldelnek; végre a nagy terjedelmú éjszaki
hegyvidék, melyet a Nagy-Fátra elágazásai alkotnak.
E három vidék szerint oszlik meg a megyének a népe is. A hegyvidék
lakossága tót, kivéve egyes bányásztelepeket, melyek nagyobb részt német
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (II), Band 21
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (II)
- Band
- 21
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 499
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch