Seite - 30 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21
Bild der Seite - 30 -
Text der Seite - 30 -
30
nyelvúek ; a dombvidék lakossága eredetileg magyar, a török hódoltság óta
azonban magyarral kevert tôt; a lapály népessége magyar.
A megye keleti oldalát végig szeli a Gömörben credô s itt éjszakról
dél felé haladó Garam, mely Garam-Berzencze vasúti állomásnál lép Bars
terúletére. A határnál a selmeczi és körmöczi hegyek által alkotott hegyöblön
tör át s mindenütt festói hegyek szegélyzete közt halad Kovácsi helység ala,
hol a „tót kapu"-nak nevezett hatalmas sziklatömböt áttorve, a barsi lapályra
lép ki s azon folytatja kanyargós útját egészen a megye déli széleig, honnan
Esztergommal átellenben a Dunába siet. Gyors futású folyó, mely a megye
alsó felében a lapályi folyók minden hasznos és káros tulajdonságaival bír.
A Garam folyóval egykózúleg halad a megye nyugati oldalán a sokkal
csekélyebb Zsitva folyó, mely Pálos-Nagy-Mezó határában ered. Inkább
pataknak mondható. Ez is délnek haladva, Bessenyón alúl hagyja el a
barsi határt. E folyó ma Martoson alúl a Nyitra íolyóba ömlik. Torkolata
Zsitvatónél van, hol 1606-ban a zsitva-toroki békét kôtôtték. Harmadik és
legkisebb vízkornyéke a Nyitra melléke, mely a megyének csak az éjszak-
nyugati kiszogellésére terjed ki. Az általában apró mellékvizek mind e három
fó vízlevezetó ér valamelyikébe ömlenek. Egyetlen kivétel a Körmöczön felúl
eredó Turcsek patak, mely a Túrócz patakba, a Vág mellékfolyójába szakad.
Barsmegye torténete visszanyúlik a honfoglalás koráig. Elfoglalását
részletesen írja le a Névtelen jegyzó. Zoárd, Kadocsa és Huba átkelének
az Ipoly folyón a Duna mellett, és másnap a Garam vizén is átkelve, tábort
ütének a mezóben egy kis fóldvár mellett, melyet Várodnak. neveznek,
és e várat bevevén, ott maradának három nap. Ezt a váradot ma Ahó-
Vdradnak nevezik s tösgyökeres magyar nép lakja. Ez egykori kis földvar-
nak sánczai részben, alakjának nyomai pedig egészben megvannak ma is.
Egyike volt az avar korbeli kettós gyúrúváraknak. A szeszélyes Garam
medrét változtatván, egy részét e várnak elmosta, másik részén a garam-
völgyi vasút vonúl át, mielótt a Garam vashídjára lépne.
A Névtelen jegyzó Bars meghódításáról ezután még elóadja, hogy
Zoárd és társai Várod sánczai között bevárták Borsot, Bôngér fiât, kit Arpad
vezér nagy sereggel küldött vala segítségokre. Bors innen Zólyom meg-
hódítására indúlt, s midón a Garam mellett lovagolt, egy szarvas ugrott
föl elótte. Bors úzóbe vette a szarvast, s egy hegyen leterítette. Ezen a
hegyen várat épített, melynek a saját nevét adá, s azt csakugyan Bors (Bars)
várának nevezték.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (II), Band 21
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (II)
- Band
- 21
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 499
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch