Seite - 30 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

30 nyelvúek ; a dombvidék lakossága eredetileg magyar, a török hódoltság óta azonban magyarral kevert tôt; a lapály népessége magyar. A megye keleti oldalát végig szeli a Gömörben credô s itt éjszakról dél felé haladó Garam, mely Garam-Berzencze vasúti állomásnál lép Bars terúletére. A határnál a selmeczi és körmöczi hegyek által alkotott hegyöblön tör át s mindenütt festói hegyek szegélyzete közt halad Kovácsi helység ala, hol a „tót kapu"-nak nevezett hatalmas sziklatömböt áttorve, a barsi lapályra lép ki s azon folytatja kanyargós útját egészen a megye déli széleig, honnan Esztergommal átellenben a Dunába siet. Gyors futású folyó, mely a megye alsó felében a lapályi folyók minden hasznos és káros tulajdonságaival bír. A Garam folyóval egykózúleg halad a megye nyugati oldalán a sokkal csekélyebb Zsitva folyó, mely Pálos-Nagy-Mezó határában ered. Inkább pataknak mondható. Ez is délnek haladva, Bessenyón alúl hagyja el a barsi határt. E folyó ma Martoson alúl a Nyitra íolyóba ömlik. Torkolata Zsitvatónél van, hol 1606-ban a zsitva-toroki békét kôtôtték. Harmadik és legkisebb vízkornyéke a Nyitra melléke, mely a megyének csak az éjszak- nyugati kiszogellésére terjed ki. Az általában apró mellékvizek mind e három fó vízlevezetó ér valamelyikébe ömlenek. Egyetlen kivétel a Körmöczön felúl eredó Turcsek patak, mely a Túrócz patakba, a Vág mellékfolyójába szakad. Barsmegye torténete visszanyúlik a honfoglalás koráig. Elfoglalását részletesen írja le a Névtelen jegyzó. Zoárd, Kadocsa és Huba átkelének az Ipoly folyón a Duna mellett, és másnap a Garam vizén is átkelve, tábort ütének a mezóben egy kis fóldvár mellett, melyet Várodnak. neveznek, és e várat bevevén, ott maradának három nap. Ezt a váradot ma Ahó- Vdradnak nevezik s tösgyökeres magyar nép lakja. Ez egykori kis földvar- nak sánczai részben, alakjának nyomai pedig egészben megvannak ma is. Egyike volt az avar korbeli kettós gyúrúváraknak. A szeszélyes Garam medrét változtatván, egy részét e várnak elmosta, másik részén a garam- völgyi vasút vonúl át, mielótt a Garam vashídjára lépne. A Névtelen jegyzó Bars meghódításáról ezután még elóadja, hogy Zoárd és társai Várod sánczai között bevárták Borsot, Bôngér fiât, kit Arpad vezér nagy sereggel küldött vala segítségokre. Bors innen Zólyom meg- hódítására indúlt, s midón a Garam mellett lovagolt, egy szarvas ugrott föl elótte. Bors úzóbe vette a szarvast, s egy hegyen leterítette. Ezen a hegyen várat épített, melynek a saját nevét adá, s azt csakugyan Bors (Bars) várának nevezték.