Seite - 33 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

33 megye magyar népének a földje. A Garam folyó öntözi, ez a szeszélyes folyam, mely elágazó és kanyargó útjában hol rongál, hol iszapol, és min- denütt megbízhatatlan. Ligetet, berket, s fúzzel benôtt porondot mindenfelé látunk a partjain, erdót azonban keveset. Kánaán földje ez, melynek kalásza nem gyôngébb, mint az Alföld legtermékenyebb vidékeé. Ezen a lapályon a parasztgazda a föld megmívelésében a közepbirtokossal versenyez. Minden gazdának van csépló gépe, szecskavágója, s azt ki lóeróvel, ki kézzel hajtatja. A nép killönösen lótenyésztéssel szeret foglalkozni, és azt gazdag jövede- lemmel úzi. Ennek az erós, szívós és munkára termett népnek szorgalma fáradhatatlan. A szorgalomban a nô is méltó társa férjének. Szobája ragyog a tisztaságtól és büszkeséggel tornyozza föl nyoszolyájának párnakészletét a padlásgerendáig. A magyar földmives családja nem szereti a czifra ruhát. Egyszerúen járnak, sótét ruhában ; a nói felôltô majdnem azonos a férfi fekete felsó kabátjával. A magyar gazda, bár jól táplálkozik és vendég- szeretó, fölötte takarékos. A társas érintkezésben nem alázkodik, nem hízelkedik, onérzetes, de igen tisztességtudó. A Dunától a Garam vôlgyén éjszaknak haladva, Csata helységnél érjük el Barsmegye terúletét. Csata szomszédságában Oroszka faluban nevezetes czukorgyár van, mely hazánkban nemcsak a legjobb építésú, hanem a legszebb is a maga nemében. A gyár terúlete 90 hold; 9 kilo- méternyi saját vasút-hálózata ; 24 villamos ívlámpája s 760 izzólámpája van. Egy millió métermázsa répát dolgoz fol évenként, és 500 munkást foglalkoztat. Van saját iskolája és kórháza, s minden berendezése mintaszerú. Fölebb Oroszka faluval a lekéri apátság szomszédos. Ezen a „Megváltóról" czímzett reális apátság keletkezésének ideje ismeretlen. 1340-ben már megvolt. Oroszkáról éjszakra Zselíz nagykôzség fekszik. Fô nevezetessége a csúcsíves templom, melyet Rózsa József plebános az általa gyújtott alamizsna- pénzbôl és saját vagyonából az 1885—88. években stylszerúleg helyre- állíttatott. A szentély apsisa a nyolczszög három oldalából van alakítva; éjszaki oldalán nincsenek ablakok; van faragott szentségháza, négy fali képe, melynek egyike Anjou-korbeli olasz munka. Egy másik kép fogadalmi képe Vesszós Mihály leányának, Margitnak, ki 1380-ban halt meg. A fóoltár menzája egy római centuriónak dombormúvekkel ékesített sareophagja volt, melyet 1736-ban fedeztek föl a templom hajójának fôldjében s aztán oltár- asztalnak alkalmazták. M. 5