Seite - 37 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

37 Lévától délnyugatra fekszik Fajkürth kôzség; régi nemes kôzbirtokos lakossággal. A szomszédos hegygerinczen túl szép vôlgyben van Mária- Család, ma puszta, azelôtt falu. Valaha a Pálos szerzet bírta, melynek e birtokot Lévai Zsigmond ajándékozta, s mely itt 1512-ben monostort épített. Midón József császár e szerzetet fôloszlatta, a birtok a vallás-alap tulajdonává lett, s a templom, mely híres volt múvészi freskóiról nagy kórnyék zarándok- helye maradt. A hatvanas években leégett a templom, tornyait lebontották, a templomot pedig magtárrá alakították. Délnyugatra fekszik innen Bessenyd, régi tiszta magyar telepítvény. Innen fólebb Ohaj magyar kózbirtokosság lakta kôzséget elhagyva, a tisztán tôt Hall érintésével a szintén tót Nagy- Mányára érünk. E kôzséget 1657-ben kelt ósszeírás szerint a tôrôk teljesen elpusztította. Idegenbôlkellettbetelepiteni. A XVII. században Paluska birtoka volt; nagy kastélya, parkja, szép temploma ezen idôbôl ered; késôbb a Malonyai család birtoka lett; régi fénykorát ma csak az emlékezet tartja fenn. A Zsitva mellett Zsitva-Gyarviat nemesi kózbirtokossági kôzség érin- tésével éjszaknak fekszik Verebély járási székhely. Ez a város a tôrôk hódoltság idejében teljesen elpusztúlt. Ersekújvár eleste után a magyar eró Verebélyre szorúlt s itt négyszóg-várat épített, melynek fontartásáról az 1625. évi XIX. tôrvényczikk szerint a megye gondoskodik. Az 1631. évben a várost meghódította a tôrôk, 1663-ban Kôprili elfoglalta a várat s ezzel a megye védtelenné lett. Verebélyen volt a primási nemeseknek, a praedialisták- nak tiszti széke, kiknek jogait az 1567. évi XIV. tôrvényczikk erósítette meg. Ma Verebély szépen virágzó város ; határa jôl termô, bora jó, kereskedelme élénk, vásárai látogatottak. Nagy baja, hogy a Zsitva árterében épúlt, s e miatt a talajvizeknek, meg az árvizeknek is állandóan ki van téve. Verebély vidéke gazdag ôskori leletekben. Az itt talált kôkorszakbeli becses tárgyakat a megye múzeumában ôrzik. Verebélynél a Zsitva vôlgyébe a névedi vôlgy nyílik, melyet a Zsitva egyik balparti mellékvize a Néved patak ôntôz. E vôlgyôn fôlfelé haladva, a tiszta magyar Aha s odább a tôt Néved kôzséget találjuk. Innen délre fekszik Tajna, a Tajnay család ôsfészke, szép kastélylyal. Most báró Révay Simon tulajdona. Néved fôlôtt éjszakra épúlt Nagy-Vezekény helység, Itt ütkózótt meg 1652. évi aug. 26-án gróf Forgách Ádám, az Esztergomból Ghymes aljára rabolni indúlt és az oszlányi járásból gazdag zsákmánynyal megrakodottan haza felé indúlt Musztafa esztergomi béggel, kinek egész csapatát szétszórta. Ebben az ütkózetben a tôrôkôk kózúl Omer, a hatvani