Seite - 38 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

38 bég s ennek fia, Musztafa estck el. A magyar seregben nyolcz Esterházy harczolt, s kôzûlôk négy hait hósi halált : László, Miklós nádor elsó szillôtt fia, Sopronmegye fóispánja, a pápai vár kapitánya, Pálnak, a késóbbi nádornak testvérbátyja; Ferencz, a balassa-gyarmati vár fókapitánya; és Dániel fiai, Tamás lévai kapitány és Gáspár. A négy hóst Nagy-Szombatban temették el ünnepélyesen. A csatatéren gróf Esterházy Imre 1733-ban emlékoszlopot állíttatott. Ezen az egész vólgy uralta halmon emelt oszlopot megviselte az ido, s azért legújabban gróf Esterházy Miklós a régi egyszerú obeliszk helyébe harczoló oroszlánt ábrázoló újabb emléket állíttatott. Nagy-Vezekény mellett áll Kis- Vezekény tót falu. Ennek egyetlen kastélyszerú házában tôltûtte el munkás életét széplaki Botka Tivadar tórténetírónk, ki az 1885. évben húnyt el. Verebélyról útunkat a Zsitva vôlgyén folytatva, elószór is Zsitva-Újfaiu kózséget találjuk, hol két díszes kastély van, melyeknek egyike Szlávy József, volt miniszterelnók, a másik pedig Klobusitzky János tulajdona. Zsitva- Újfalunak jókahegyi vôrôs bora a kereskedelemben kózkedveltségnek órvend. Zsitva-Ujfalun túl az aranyos-maróti járás kóvetkezik, melynek terúletén a kitúnó bort termesztó Lédecz kôzség kivételével magyar kôzséggel nem találkozunk. Az elsó kôzség, melyet érintünk, Szelepcsény. Itt született paraszt szülóktól a nevezetes emlékú Szelepcsényi Gyórgy, a ki az 1666—1685. években esztergomi érsek volt. Innen éjszakra fekszik Malonya, mely Zách veje, Kopaj tulajdona volt; utóbb Nagy Lajos király Miklós mesternek ado- mányozta. Ma báró Ambrózy Istvánné Migazzy Antónia grófnó tulajdona, ki ott kastélyt építtetett. Malonyával ósszeépúlt kôzség Taszár, eredetileg bessenyó telepítvény, ma már teljesen tót. Innen a mindinkább ósszeszorúló s egyre magasbbodó hegyek kôzôtt a Zsitva szúkúló vôlgyében rôvid 5 kilométer útat téve meg és egy nemes fajokkal beültetett szép szólóhegy alatt elhaladva, Barsmegye székhelyére, Aranyos-Mardtra. érünk. Valószinú, hogy elónevét az aranymosástól vette, hisz már Nagy Lajos király 1347-ben engedélyt ad Kis-Tapolcsány határában az aranymosásra, s a kistapolcsányi vizek az aranyos-maróti határt ôntôzik. Régi lakói bórcserzéssel és posztókészítéssel foglalkoztak. Paluska Gyórgy nevú birtokosa építette a nagy magtárat a város kózepén, szemben az uradalmi tiszti lakkal. A nagy magtár ma kényelmes lakásokká alakúlt át, a tiszti lakot pedig megyeházává tették a vármegye rendei. Paluska fogott hozzá a ma is meglevó úri kastély építéséhez is, szintén