Seite - 40 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

40 Barsmegyét az ország vezérmegyéjévé tették. A megye levéltára gazdag. Jegyzókónyvei az 1561. évig érnek vissza. Nevezetességei a megyének az ezredévi ünneplés idején alapított múzeuma, a gróf Migazzy kastély, annak negyven holdas parkja és halastavai, a szép róm. kath. templom, melynek berendezése és múkincsei Migazzy Kristóf bibornok bókczúségét és múizlését dicsérik; továbbá a koczkakóvekból román stylben épített mauzoleum, mely- ben Orók álmát aluszsza a megyének egy emberóltón át vezérembere és volt fóispánja, gróf Migazzy Vilmos, kinek 1896-ban bekóvetkezett halálával e családnak férfi ágon magva szakadt, és az 1886. évben elhalt nemes lelkú hitvese, csókai és puchói Marczibányi Antonia, ki családja nói ágának szintén utolsója volt. Az uradalomnak gózeróre berendezett hengermalma és szép kályhagyára van, melynek gyártmányai kózkedveltséggel dicsekszenek. Aranyos-Marót tószomszédságában, ettól 3 km. távolságra éjszaki irány- ban épúlt Kis- Tapolcsány mezóváros, melynek kiváló ékessége a fóherczegi várkastély. Legrégibb tulajdonosai, kiknek emlékét a tórténelem megórizte, a Tapolcsányiak voltak, kik a XVI. század elején túntek fól. Legnevezetesebb tagja volt a Tapolcsányi nemzetségnek János, miról a tapolcsányi templom falába beépített díszes síremléke is tanúskodik. Vórós márványlapon egy pánczélos, sisakos, buzogányos vitéz van domborúan kifaragva, ki pajzsára támaszkodik. Tíz hatlábú latin verssor hirdeti, hogy mennykóve volt a tóróknek, fényló csillaga a kereszténységnek, hasonmása Marsnak. Gyór ostrománál esett el 1598-ban. Az 1559. évben az országgyúlés Tapolcsány várának lebontását rendelte el; de késóbb, 1659-ben és 1681-ben a tórók uralom tetófokán megerósítését mondották ki és a vár megerósítésére annál nagyobb szükség volt, mert a megye rendei kénytelenek voltak székhelyüket Barsból Tapolcsányba áthelyezni. A Tapolcsányiakról a birtok a koronára szállott; majd 1616-ban hetesi Pethe László szerezte meg. Ennek leányát, Annát a XVII. században Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelemnek harmadik fia, Pál országbíró választotta hites társúl. Igy szállott a hrussói vagy kis- tapolcsányi uradalom a Rákócziakra. A Leves és Zsitva patakok ósszefolyása által alkotott szógben, három oldalról vízpartok által óvedzve, épúlt az emeletes vár szabályszerú négyszógben. Ugy a fóldszínt, mint az emelet oszlopokon nyugvó nyitott folyosóval van ellátva. A kelet felé nézó oldalon áll a várkapu; vonóhídjának nyoma és a vízzel telíthetó árok még most is látható. A kapu homlokzatán Rákóczi Pál fiának, felsó-vadászi gróf Rákóczi Lászlónak és nejének, nagy-mihályi Bánffy Erzsébetnek czímere s kórúlótte