Seite - 44 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

u agyagot ásnak itt, mely a legjobb chamotte és kóedény készitésére alkalmas. Roszkos fôlôtt borong Fekete vár romja, honnan Ersek-Újvárig elláthatni. Kis-Tapolcsányon felúl, aZsitva vôlgyében az ebedeczi kószénbánya van, melyet hegyi vaspálya kôt ôssze a kis-tapolcsányi vasút állomással. A bánya, melyet már egy negyed századdal ez elótt nyitottak meg, a zsitvavólgyi vasút kiépítése után másodvirágzásnak indúlt. A kôzeli Feny'ó-Kosztolány kózség határában a kis-tapolcsányi uradalomnak pisztrángtenyésztése van, nagy- szabású berendezéssel. Ennek tószomszédságában egy kies szép vólgyben váromladék látható, melyet a nép zsiványtoronynak nevez. Kis-Tapolcsánytól éjszakra, a Leves patak szúk vôlgyében haladó út mentén hatalmas erdóségek és kitúnó rétek díszlenek.' E vidéken oly sok a vad, hogy lépten-nyomon találhatunk egy-egy legelészó ózcsordát, mely csak akkor iramodik az erdóségnek, ha egészen kôzelébe érünk. De mostanában a szarvas is elszaporodott itt, sót mufflónnal is találkozunk, mely vadjuh fajtát Ghymesen Forgách Károly gróf honosította meg, s az elszaporodva, az egész vidéken elterjedt. Szép fenyvesek kôzôtt, a hrussói rommal szem- kôzt emelkedik a szkiczói várkastély, melyet Odescalchi Arthur herczeg, a tórténetíró fóúr, építtetett kôzépkori vár mintájára. Külsó díszítménye, valamint berendezése is híven utánozza a kôzépkori múvészetet. Oregtornya, a Nebojsza-torony, egyetlen szobát foglal magában, a palota-szobát, melynek a román kettós ablakok, meg egy óriás kandalló kôlcsônôznek kôzépkori jelleget. A terem mennyezetén minden gerenda végét a család mindkét ágon való óseinek egy-egy színes czímerpajzsa ékesíti. Szkiczót elhagyva, hatalmas tólgy- és bükkerdók kôzôtt elérjük a vízválasztót, s a Nyitra folyó mellékére, Nagy- Ugr¿forra érünk. E város már az 1246. évben állott. Figyelemre méltó szépen gondozott park kôzepén épúlt négyszôgletes és négy szóglettoronynyal eródített várkastélya, mely valaha a Bossányiak, majd a Révayak, aztán Mailáth János gróf tulajdona volt. Késóbbi ura, Keglevich János gróf, e század elsó felében csúcsíves ékítményekkel díszíttette. Nagyon becses a kastélynak csúcsíves kápolnája remek faragott oltárral. A nagy-ugróczi uradalom a várkastélylyal együtt 1865-ben Thonet Mihály tulajdonává lett, ki ott a kastélylyal átellenben hajlított fából dolgozó bútorgyárat állíttatott, s azóta a város egészen új alakot óltótt, s benne lépten-nyomon fejlódó jóllét tanúbizonyságaival talál- kozunk. Nagy-Ugrócztól balra a Nyitra folyó mellett Kis-Ugrócz, majd Sitnony kózség fekszik, régi várkastélylyal, mely az ország, külónósen pedig