Seite - 50 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

50 nyílásánál föliratos kapuzatot épftettek. Vize, mely a bányák hévvizei miatt soha sem fagy be, az altárnát elhagyva, malmot hajt. Innen éjszakra fekszik Zsarnócza város, mely, bár érczolvasztó kohóját megszúntették, a felsó Garamvölgynek legélénkebb forgalmú piacza. Mária királynó 1388-ban kelt okíratában Revistye várhoz tartozónak jelenti ki. Mátyás király halála után a Dóczyaké, kik itt eródített várkastélyt építettek. Souches 1664-ben Zsarnócza mellett verte meg Kucsuk Mohamed seregét. Zsarnócza ma kincstári birtok és a róla nevezett uradalom székhelye. A kétemeletes vár- kastélyt az erdóhivatal foglalta el s azt egy emeletes épúlettel kibóvíttette. A kastély teljesen ép állapotban áll fönn, lóréses bástyái, sót lófegyverei is részben megvannak. Itt áll a kincstár nagy gózfúrésze is, mely az erdei termést földolgozva adja át a forgalomnak. Bányászata évek óta szünetel. Zsarnóczától szép völgyben jól gondozott út vezet Hodruson át Selmeczre. E völgyben épúlt Alsó-Hdvior kôzség, mely ma elsó rangú ipartelep. E völgy érczbányászatát 1752 óta a Geramb-féle bánya-egyesület bírja, mely a bányaipart magas színvonalra emelte. Mikor az arany valuta behozatala az ezüst árának rögtönös hanyatlását s ez által az ezüstbányászat- nak majdnem bukását idézte eló, a bánya-egyesúlet képviselóje, Berks Robert Alsó-Hámoron „Szandrik" néven 1895-ben nagy ezüstárú-gyárat alapított, mely iparczikkeit már az ezredévi kiállításon bemutatta. Ez a gyár a magyar birodalomnak egyetlen, s a monarchiának legnagyobb ezüstárú-gyára. Zsarnóczától nyugatnak vonúl a Madaras völgye, melyet a Klak és Pila vize öntöz. A Klak a megye legmagasabb hegyének, az 1.346 méter magas Madarasnak a tôvében fakad a Bródi erdészlaknál, a Pila patakkal egyesúl és Zsarnóczánál ömlik a Garamba. A Madaras-völgy nagyobb kózségei : Dóczy-Fürésze, mely hatalmas erdóségek közepette épúlt, és Pálos-Nagymez'ó mezóváros, német telepítvény, melyet 1390-ben Baraczkai Lórincz és János a Szent Jánosról nevezett elefánti pálos kolostornak adtak. Ma a vallás-alapé. Zsarnóczáról éjszaknak haladva már az elsó fordúlónál szemünkbe ótlik Revistye vár romja, mely a Fekete-hegy egyik kiágazásán, egy a Garam medréból folmeredezó sziklán épúlt. A vár alatt közel egymáshoz hajlik át a Garamon az országút és a vaspálya két vashídja. A nagyon szép rom festói ékessége a vólgy e részletének, s kedvelt kirándúló helye a vihnyei és szklenói fürdók vendégeinek. A vár tórténetéból annyit említünk, hogy elsó nyomát egy 1388 évbeli oklevél órizte meg. Ugy Revistye, mint az innen nem távol esó Saskó a bányavidék védelmére szolgált, bár voltaképen