Seite - 52 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

2 tették augusztus 4-én, Kayser Fruzinát pedig Konstantinápolyba hurczolták, hol két évig szenvedett szigorú fogságban. Revistye-Váralja szomszédságában a Madaras-hegy tóvében fekszik Bükkds-Kút, melynek határában savanyúvíz-forrás van. Ez a víz, melyet Albert-forrás néven ismer a kereskedelem, kózkedveltségnek órvend. A Garam folyónak Szénásfalu kózségtól jobbra ágazó kies mellék- vólgyében 310 méter magasan fekszik Vihnye-Hévviz vasas gyógyfürdó. Eredetileg német bányatelep volt; ezt igazolják a határbeli dülók elnevezései is, mint Kerling, Todten-gebeine. Idók folyamán eltótosodott. Régi neve Eisenbach s fürdóje már a XIII. században ismeretes. A XV. században Vihnye is a nagylucsei Dóczyak tulajdona volt és Revistye várhoz tartozott. 1563 óta Selmeczbánya tulajdona. Fénykora volt e fürdónek a XVII. század vége és a XVIII. század eleje; II. Rákóczi Ferencz hitvese, Hesszeni Sarolta Amália, 1696-ban ide jótt üdúlni. 1703-ban, 1704-ben és 1708-ban II. Rákóczi Ferencz fejedelem is itt tartózkodott. 1823-ban József fóherczeg nádor és neje fürdóztek itt. Akkor építették azt a kis tükrót, melyet ma is Palatinus-tükór- nek hívnak. A nyolczvanas években a tulajdonos város újjá alakította a fürdót, új artézi hévforrást nyitott, szép fürdóházat és bérházat épített. A régi forrás hómérséklete 38.3o, az új ártézi forrásé 35oC. Jól berendezett hideg-vízgyógy- intézete is van. A fürdó külónósen nói és idegbajokban nagy hatású. Terúlete minden oldalról hegyektól védett vólgykatlan, mely az Amália-szikláról, hova kényelmesen kígyódzó út vezet, szép képben tárúl a szemléló elé. De Vihnye nemcsak gyógyfürdó, hanem virágzó bánya- és ipartelep is. Kachelman Károly gépgyára a fürdó alatt egész kis gyárváros. Vihnyének ma már kitúnó állami iskolája is van, s a garamvólgyi vasút e nagy hatású nói gyógyfürdónek régi hírnevét is vissza fogja szerezni. Szénásfalutól éjszak-keletre Gelehiek mezóváros épúlt. Nevezetes itt a Dóczyak egykori kastélya, mely egy ideig romokban hevert, de az erdó- kincstár újra fólépítette, s ma erdészlakként használják. Figyelemre méltó eredeti jellegéból némileg kivetkóztetett csúcsíves temploma, melyet 1483-ban volt fóldesura, Kálnay László épített. Van malomkógyára, mely szép sikerrel dolgozik. A Geletnek fólótt jobbra ágazó vólgyben fekszik 340 méter magasan Szklenó fürdó, mely dr. Gasparetz Béla fürdóorvos tulajdona. Geletnekról vezet oda a sziklaormok és fenyvesek kózt haladó szép út. A fürdóben tóbb nagy tágas lakóház és számos hóforrás van, melyek hómérséklete 37—53 C. fok kózótt váltakozik. Külónféle fürdói kózótt