Seite - 54 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

54 külónósen figyelemreméltó terrnészetes ásványos gózfürdóje. Vizeit kôsz- vény, csúz és izombántalmakban sikerrel használják. Régen eródített hely volt; 1456-ban a husziták bírták. Geletneknél a Susol vólgye kitágúl, részben dombhullámos, részben lapályos hegyôblôt alkot, melynek fó helye Garavi-Szent-Kereszt mezó- város. Géza király 1075. évi adománylevele már megnevezi a Susol-fóldet és Keresztúr várost. Báncza István esztergomi bibornok-érsek itt ] 246-ban a magyaroknak és a németeknek szabadalmat ad. Legnevezetesebb épülete az eródített püspóki nyaraló várkastély, azelótt az esztergomi érseké, 1776 óta a beszterczebányai püspoké. E kastély, melyet Pázmány Péter és Lippay Gyórgy majdnem alapjaiból újra folépítettek, kétemeletes négyszóg, két vártoronynyal. Itt halt meg Forgách Ferencz bibornok-érsek 1615-ben. Gyakran tartózkodott e vár falai kôzôtt Pázmány Péter. Sokat szenvedett e város Thókóly Imre hadjáratában 1678-ban, midón a kastély is elhamvadt. A kastély széles lépcsóházát Rimely Károly mostani püspók építtette. A kastély szépen gondozott kertje egyike a felvidéki legszebb parkoknak. Templomának egyik múkincse az 1705-ben Püspoky Istvántól adományo- zott, csúcsíves, sodronymüvú zománczos kehely. Garam-Szent-Keresztet elhagyva, jobbra Zólyom felé, balra Kôrmôcz- bányára vezet az út. Mógóttünk a Madaras hegy kúpja emelkedik, szemben velünk a garamberzencze-ruttkai vaspálya kúszik, kanyarog a kôrmôczi érczhegység meredek oldalain és magaslatain, s majd egy alagútban túnik el, majd újra egy-egy hegyi patak mosta vôlgyszoros fôlôtt bukkan eló. A szédító magaslatból látjuk Ó-Konwcske, Karvaly, Bartos kôzséget, melyet a vaspálya kôrbe futva egészen megkerúl. Ott, hol a Garam keletnyugati irányát elhagyva délre kanyarodik, Sask'ó várának meredek sziklakúpon álló festói szép romja borong, melyról úgy Zólyom, mint Kórmóczbánya felé messzire elhat a tekintet. A német bányásztelepesek Sachsenstein-nak nevezték Saskót; viszont némely magyarok a Sachsensteinból fordították a Szászkó elnevezést, és fúzték hozzá a Selmecz- ról ide szakadt szászók várépítésének mondáját. E vár tórténetéból tudjuk, hogy Nagy Lajos király idejében Vesszós mester volt Saskó ura, fia Vesszós Imre lévai várkapitánynak, ki a nápolyi hadjáratban a Durazzói herczegnek fejét vette; hat falut foglal el Selmecz bányavárostól, és Szobonya László saskói várkapitány 1352-ben királyi írott parancsra adta vissza az elkobozott falvakat a városnak. Zsigmond király e várat 1424-ben feleségének, Borbálá-