Seite - 58 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

8 Szép barokk mû, s múvészi becsét tekintve a hazai szobrok között elókeló helyen áll. A városból kiemelkedö hegyen van a kettôs fallal és tornyokkal meg- erósített és Szent Katalinról, a bányászok védószentjéról, nevezett egytornyú és kéthajós csúcsíves templom, mely a város védó múveinek fellegvára volt. A templomhajó boltozatának zárókóveit Mátyás király hollós czímere, az ó koronás monogrammja (M. R. = Mathias Rex) és a város czímere (Szent Katalin tört kereke) ékesíti. A torony 59 méter magas, korfolyosója és rézsisakja van. (E templom leírása „Magyarország" V. kötete 94. lapján az „Építészeti emlékek Felsó-Magyarországon" czímú czikkben volt közölve.) A városi plebánia-templom lebontása után a város e vártemplomot 105.000 forint kôltséggel fényesen helyreállíttatta. A helyreállítási munkálatokat Storno Ferencz végezte. A templomot ovezó kettôs bástyafal kózé épült a régi városháza, melyet 1898-ban roskatagsága miatt lebontottak : továbbá a bástyatorony, mely már a husziták idejében megvolt, s nyilazásra beren- dezett lórésekkel bírt; a balisták is ebben lehettek; szintén ott épúlt Szent Andrásnak eredetileg román jellegú kerek kápolnája, mely késôbb csúcsíves boltozatot nyert. Halottas kápolnának használták, s alatta öblös sírbolt látható. Megemlítendó még a csúcsíves kórházi templom is, mely mint Szûz Mária kápolnája 1382-ben épúlt. Szentélye zárókóvén az Anjouk házi czímere, a patkót tartó struczfej, továbbá hajója elsó zárókóvén Magyarországnak az Anjouk korából fönmaradt liliomos czímere, második zárókóvén pedig a bányászok jelvénye, a csákány és kalapács látható. A városnak nagy erdóuradalma van. Dús jóvedelmeinek fólóslegét leginkább kózmúvelódési czélokra fordítja. Van fóreáliskolája, nagy és czél- szerû épúletekben elhelyezett elemi és felsó népiskolája, múzeuma. Gondosan rendezett levéltára a városi levéltárak között a legbecsesebbek egyike. Van itt több ipartelep, melyek kózt úgy fontosság, mint nevezetesség tekintetében elsó helyen áll az állami pénzvero-intézet. Az ország ez' egyetlen pénzveró- jének keletkezési ideje ismeretlen. Róbert Károly király egyik 1342. évben kelt oklevelében már ósréginek mondja. Már a tatár pusztítás elótti idóben fónnállott. Itt verték a denárokat, arany obolusokat,. majd késóbb a forin- tokat. Eredetileg kézi szerszámokkal verték a pénzt; a XVI. század végén Haág Dávid fó kamara-gróf gépberendezést akart alkalmazni, de sikertelenúl, mert a pénzveró munkások ellenszegûltek, s ó kénytelen volt tervéról lemon- dani. A gépmunkát végre 1660. év kôrûl mégis meghonosították, s ma már