Seite - 60 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

60 természetesen a pénzveró-intézetnek a mai múipar kôvetelményei szerint berendezett gépeit villamos és gózeró hajtja. A pénzveró 56—60 állandó munkást foglalkoztat ; az ideiglenes munkásokat a kôrnyékbeli falvakból napszámra fogadják, s érdekes megjegyezni, hogy noha a fiatal mun- kások (tóbbnyire leányok) napi munkabére csak 40 krajczár, hogy a nap- számosok szószerinti értelemben gázolnak az aranyban s kezûkôn naponként 5.000 forint értékú arany fordúl meg : sikkasztás soha nem tôrtént. Az ódon, emeletes épûletbe vándorol nemcsak az országban termelt, hanem a külfóldról vásárolt állami aranykészlet is. Az intézet mûkôdése tulajdon- képen két ágra oszlik : az egyik a nemes ércz kiválasztásával, a másik a tulajdonképeni pénzveréssel foglalkozik. Van az intézetnek 16 veró gépe, s tíz óra alatt 320.000 pénzdarabot képes elóállítani. A koronaérték behoza- tala óta az 1898. év végeig 240 millió 2 fillérest, 35 millió 1 fillérest, 72 millió 10 fillérest, 54 millió 20 fillérest, 60 millió egy-koronást vertek. Aranyban pedig kivertek 14 millió darab 20 koronást, 2'/a millió darab 10 koronást. Az intézetnek mûvészeti szinvonalra fejlôdôtt vésôintézete is van, meg egy mûzeuma is, melyben a Kôrmôczbànyàn 1867. év óta vert ôsszes pénzek egy-egy példányát ôrzik. Itt van elhelyezve a legutolsó ezüst forintos is, mert ezüst forintot verni tôbbé nem fognak. Mily becses lenne e gyûjtemény, ha mindazon pénznemek ôssze volnának benne gyûjtve, a melyek a kôrmocz- bányai pénzveróben kezdettôl fog készúltek! Erdekes még Kormoczbányán a Kossuch János-féle kóedénygyár, mely fehér fayence-t készít. A gyár, mely 50 munkást foglalkoztat, száz éve áll fenn; gyárjegye a város czímere. Nagyon szép iparczikkeket készít — leg- inkább a magyar díszító stilnek ügyes fólhasználásával — Angyal Béla tanár tervei szerint, ki Kormoczbányán és vidékén, kûlônôsen pedig Jánoshegyen az államilag is segélyezett csipkeverô ipart is meghonositotta, mely szintén magyar minták szerint dolgozik. Van végre a városnak nagy papirgyára, bórgyára és kartongyára. A Budapestról Rutkára menó vonat rôvid, de festói szép úton halad Barsmegye érczhegysége kôzôtt. A mint a vonat a széditô meredek hegy- oldalakon egy-egy alagútból kilép, mindig új és mindig elragadó szép képek tárúlnak elénk. Kisded falu, magas sziklaszirt, zôldelô mezó s a Garam ezüst szalagja váltakoznak benne. Kôrmôcznél a fólfelé kúszó vonat jobbról, majd balról kerúli meg a várost, mialatt a Zólyom vólgye felséges fenyveseinek