Seite - 62 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

62 és Garam egykózú folyása közt keskeny és alacsony hegylánczczá törpul s csak legdélibb részében, a Duna mellett, Garam-Kövesd, Leléd és Helemba helységek közt vannak nagyobb emelkedései a Királyos és Keserú nevú hegyekben. E részint szántófóldekkel, részint erdókkel borított szelíd, dombos vidék bóven termette a jó bort, míg a fillokszera el nem pusztította a szóló- ket, mint egyebütt is a megyében. Ejszak felé az egyre magasabbra meredó hegyeket súrú erdóségek borítják, Iombos erdók, a legéjszakibb részen feny- vesek is. Csak a Selmeczbányát kórúloleló hegyek egy részc kopasz még. E meztelen ormokat tekinthetjük az egész hegycsoport tórzsének. Innen ágaznak ki a fó vólgyek minden irányban; így a szklenói, hodrusi völgyek, dél felé a Selmecz, s a Szitnyán alúl a Szikincze völgye. E részen az egész vidék valóban csupa hegy-vólgy. A selmeczbányai hegycsoportban leg- magasabb a Szitnya hegye, melynek l.Oll méternyi kopasz tetejéról messze terjedö gyönyörü kilátás nyílik. E hegyen egy sziklába vájt vár állott hajdanán, az egykori Szitnya vár, egyik fészke a XVI. századbeli hirhedt politikai kalandornak, Balassa Menyhértnek. Csábrág várával egy idóben pusztúlt el. A Szitnyát a hagyomány szerint még a XVI. században is Attila hegyMçk, — mons Athilae regis — nevezték; a tóvében eredô Szikinczének pedig Szitnicza volt a régibb neve. A hegy tetején manapság kényelmesen berendezett menedékház van, melyet Koburg Fülöp herczeg építtetett 1883-ban a Koháry Miklós herczeg által épített, de 1852-ben elpusztúlt régi hegyi ház helyén. A hegy ormára dél felól, Berencsfaluról kocsin is föl lehet menni, de Selmeczbánya felól érdekesebb a fóljárója. Itt az útakat jó karban tartják ; mesgyék, kapaszkodók, források és pihenók névvel, jelzó-táblákkal vannak ellátva. Az erdós völgyek és a fölöttük emel- kedó nyúlánk hegycsúcs természeti szépségei feledtetik az út fáradságos voltát. A Szitnya éjszaki oldalán, Illés, Szitnyató és Hegybánya helységek közt mély völgyekkel barázdált, de mérsékeltebb magasságú hegyhátak emelkednek. E hegyhátak fóként két irányban húzódnak: az egyik Hegy- bányától Kópatak és Bagonya irányában Hont-Bessenyód tájaig, a másik Magaslak irányában nyugatra, innen pedig Bakabánya felé délnyugatra terjed. Ez utóbbi hegysor legmagasabb pontja a Bakabányától éjszakra levó s 750 méter magas Nagy- Veternik. Külónós figyelmet érdemelnek a Selmeczbányát kornyezó hegyek : a 900 métert meghaladó Paradicsom-hegy a város éjszak-nyugati oldalán, patkóalakú gerinczével, s az Ó-hegy a várostól éjszakra, a hajdani Selmecz