Seite - 68 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

68 Robert Käroly kirâly 1324-ben szabad kirälyi vSrosi jogokkal ruhâzta föl. Késôbb alâhanyatlott. Ôsi, reformätus lakossäga egyrészt a török hâborùk idején megfogyott, mâsrészt a XVII. szâzadi vallâsi villongâsok miatt kivândorolt ; ezért az elpusztùlt helységet ujra kellett benépesiteni ; mai svâb laköit Mainzböl hoztâk be. Nagy-Maros ma a budapestiektöl igen lâtogatott, kedvelt nyaralöhely, nagy forgalommal, hârom vasüti âllomâssal. Iparägai közül fôkép az asztalossäg és a kosârfonâs virâgzik, van pezsgô- gyâra is ; de fô jövedelmi forrâsa a gyümölcs- és szôlôtermesztés. A nagy- marosiak nagy kereskedést ûznek a szôlôvel egészen Berlinig és Pétervârig. A kôzség ältaläban csinos, cserépfôdelû häzakböl all, melyeket gyümölcsös kertek környeznek. Nagyon emelik a kôzséget a fövärosi polgâroknak itt egyre szaporodö esinos nyaralöi. Nagy-Maroson tül a Dunâra ereszkedô Ördöghegyet megkerîilve ZebegSnybc érQnk. E kies fekvésu kis német faluban a budapesti „szün- idei gyermektelep-egyesület" 24 ezer forintnyi koltségen igen alkalmas nyaralö telepet létesitett, melyen nyaranta 800—900 fövärosi gyermek üdül. Egy-egy gyermek havi eltartâsa ätlag 18 forintba kerül. Zebegény valaha benczés apätsäg székhelye volt, melyet még a Hunt nemzetség egyik tagja alapitott. Zebegénybôl a megye egyik legcsinosabb kôzségébe, Szobra jutunk. Hajdan reformätus magyar kôzség volt, de laköi a vallâsi ûldôzések miatt odahagytâk ôsi fészkûket. Helyükbe röm. kath. tötok települtek, kik ma mär nagy részben magyarok; szàmuk meghaladja a 2.000-t. Szob hatä- räban, a Säg-hegyben nagy trachitbänyäk vannak, melyeknek koczkaköveit nagyrészt Budapestre szàllitjâk. A falu szolgabiröi székhely. Szép kastélya van itt Lutzenbacher Pâlnak, a ki a kôzség kôzepén, a templom mellett, leânynevelô- és kisdedôvô-intézettel kapcsolatos csinos zärdät is épittetett. Szobon tül az Ipoly, majd a Garam folyö hidjän ät a megye hatärän mär kivül esô Pärkäny-Näna vasüti ällomäsra jutunk, honnan éjszak felé a garam- és ipoly-völgyi vasütvonal ägazik ki. Ezen a vasüton csakhamar üjra Hontmegye fôldjére lépiink, hol elsô kôzség Zalaba, gyönyörü helyen, erdôs domb aljäban, melylyel szemközt a Garam szép tägas völgye nyilik. Zalaba, bâr neve töt hangzäsü, tiszta magyar falu. Zalabän tül egy szelid emelkedésu hegyhäton äthaladva az Ipoly vôlgyébe jutunk. Termékeny hatäron, szölösdombok aljän fekszik itt Ipoly-Pâsztôkôzség Î.OOO reformätus magyar lakossal. Odâbb Bél\ majd Ipoly-Szakâllos kôzséget éijûk, melynek 1.113 lakosa van. Innen éjszakkeletre, az Ipoly jobb partjàn Visk fekszik.