Seite - 70 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

70 pajtáinak helyén. A város keleti részén, kicsiny téren emelkedik a két tornyú, barokk stilú római katholikus templom. Eredetileg a XII. században épúlt román stilben ; késóbb leégett s mai alakjában a jezsuiták építették föl 1724-ben. Különösebb figyelmet csak a portaléja érdemel, mint e nem- ben egyik kiváló példánya kôzépkori építészctünknek. Ipolyságon valaha premontrei prépostság is volt, melyet a Hunt-Pázmán nemzetség cgyik tagja, Márton plapított; késóbb királyaink, különösen Zsigmond és Mátyás bókezúen gondoskodtak róla. A török pusztítások idcjén megerósítették a prépostsági monostort; Drégelylyel egy idóben esett el. Birtokait I. Lipót a jezsuitáknak, késóbb Mária Terézia a beszterczebányai és rozsnyói püspókségek káptala- nainak adta. Czímét Ö Felsége ma is adományozza. Ipolyság, mint a megye székhelye, kicsiny volta mellett is élénk város ; a megyei hivatalokon kivúl van benne kir. tórvényszék, államépítészeti hivatal és több más hatóság. Számos egyesúlete kózúl a kaszinó-egyesúlet említendó, mely a legrégiebbek közül való az országban, gazdag kónyvtárral. Ipolyságról négy irányban ágazik szét az országút. A várostól keletre, az Ipoly vôlgyében vezetó út mentén, erdó aljában, egy kis vólgyben fekszik Szurdok, mely még Ipolysághoz tartozik. Szurdokon túl délkeletre kanya- rodik az országút. Az út fölött jobbra az egykori vár hegye, a Pázmán-hegy emelkedik, melyet ma kozónségesen Kukucska-hegynek neveznek. A várnak már nyomai sincsenek. E hegy tetejéról egész pompájában nyílik meg elóttünk kelet felé az Ipoly völgye, melyen végig a szomszédos Nógrád- megye székhelyéig, Balassa-Gyarmatig láthatunk. A Pázmán-hegyen túl, az országút keletre kanyarodásánál fehérlik a honti szakadás, a természetnek e párját ritkító alkotása. A hegynek erószakos ketté szakadásából támadt s mélye különösen felúlról nézve igen érdekes látvány. A mintegy 30 méternyi szakadék oldalfalán egy hegyi forrás vize zuhog le a mélybe. Lent a fenéken megkovesúlt nôvényrészeket, faleveleket, meg gránátot is találni. E szakadás már Hont falu határában van. A szegényes kis falu fölött emelkedó hegyen volt valaha Hunt vezérnek nyomtalanúl elpusztúlt vára. Hont falu lakói ma is ^//«//'aknak, huntyiaknzV nevezik magukat. Honttól keletre Drégely-Palánkra jutunk. A csinos falu sugár tornya már messziról fehérlik felénk. Innen délre, a megye határszélén egy 444 méternyi magas, erdókoszorúzta hegy emelkedik, melyen az egykori drégelyi vár omladozó romjai barnállanak. E romokról s az egykori vár védelmében hósi halált halt Szondy Györgyröl kôltôk éneke s a magyar tôrténet egyik