Seite - 72 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

72 ásatott, védô sôvényeket fonatott, s e fedett helyról szakadatlanúl lôvctte a várat. A gyônge falak nem sokáig állhattak ellen az ostromnak; azonban Szondy nem adta meg magát; tôbbszôr visszaverte a támadást 150—250 fónyi, elszánt csapatával. De sorsát el nem kerúlhette. Mikor a vár már csaknem rommá lett, kis csapatával kirohant a tôrôkre s hôsi halált hait. Ali a hós tetemeit a várral szemkôzt levó magaslaton temettette el, s a sir fôlé zászlós kopját túzetett. A tôrôk megerósítette Drégelyt, sût az alatta fekvó Palánk kôzséget is erósséggé alakította sánczokkal, kôvel és palánkokkal. Innen a kôzség neve is. A megerôsitett helyet és Drégelyt Pálffy Miklós szerezte vissza 1593-ban, még pedig kardcsapás nélkül. Gyózelmes hada kôzeledtére a tôrôk ôrség folgyújtotta a várat és megszokótt. A kôvetkezô években újra megerósítették a várat, mely 1605-ben ônként meghódolt Bocskaynak, de a zsitvatoroki béke értelmében már a kôvetkezô évben a magyar király birtokába jutott. 1644-ben Rákóczi Gyôrgy fogialta el, 1649-ben Ibrahim budai basa ejtette hatalmába, még pedig álnok môdon, a békeszerzôdés ellenére. De III. Ferdinánd folszólalására a vár csakhamar újra magyar kézre kerúlt. Mint végvárat, sokat javítgatták azután is, míg végre 1681-ben 400 fónyi órségét Korpona helyórségének szaporítására rendelték. Ez idótól fogva végsó pusztú- lásnak induit a vár. Pusztította idó és ember. Koczkakôveibôl, a mi használ- ható volt, e század elsó évében a primás jószágigazgatója gazdasági épületek építésére hordatta el. Azota a falu népe is sok kóvet elhordott belóle. A romokról az Ipoly vôlgyének egyik legszebb része látható. A vár kôr- nyékén, vízmosásos árkokban igen sok gránátot találni. E gránátszemeket az esó a hegy oldalából mossa ki. Maga a falu, a vár alatt fekvó Drégely-Palánk, e század kôzepéig két külón kôzség volt; ma egy. Drégely hajdani népe robotmunkát végzett, Palánké katonai szolgálatot teljesített. A két falu egészben egybe van építve. Az Ipolyságról Drégely-Palánkra vezetó országúttól jobbra, egy szelíd emelkedésû dombon, a vártól éjszaknyugatra, parkozott téren emelkedik a Szondy-emlékkápolna, melyet Pongrácz Lajos alispán buzgólkodására 1885-ben a vármegye kegyelete és Simor János herczegprimás bókezúsége emelt. A román stilben épített csinos kápolna homlokzata az országútra néz. Palával fôdôtt tornya 23 méter magas. Három ablaka üvegfestésú; oltára vôrôs márvány. A hajóban Szondy szobra (Kiss Gyôrgy múve) s ezzel átellenben a honti nók Szondy-zászlója áll.