Seite - 73 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

73 Drégely-Palânkrôl az orszâgùt az Ipoly vôlgyében Balassa-Gyarmat fclé megy. Ez titon érjiik Hidv/g kôzséget, melynek mezején hajdan gyûléscit tartotta a megye; majd Nagy/alut, Ipoly-Balogot és Ipoly-Keszit. Odâbb mintegy hârom kilométernyire, az orszâguttôl kissé jobbra, az Ipoly partjân fekszik Nagy-Csalomja; régi temploma, melyet még a Hunt nemzetség valamelyik tagja épittetctt a XIII. szâzadban s melyrôl a kôzség régebbcn Egyhâzas-Csalomja nevet viselt, ma mâr romokban hever. A megye éjszakkeleti részében, az Ipoly s a Litava patak kôzén fekvô kôzségek kôzul emlitendôk: Leszetiye, a br. Majthényi, Fehfrkût, a Laszkâry csalâd kastélyâval. Kôzelében van Luka-Nénye, a Luka csalâd egykori tulajdona, br. Majthényi Lâszlô és Majthényi Ottmar szép kastélyaival. Ipoly-NySk kies vidéken, Nagy-Falutöl éjszakra, több ûri kastélylyal. Dacsô- Keszi, az Arpâdok ideje öta ösi fészke a megye egyik leghiresebb csalâd- jànak, a nem rég kihalt Dacsö csalâdnak. Ettôl nvugatra, keskeny völgyben fekszik Csa/l vagy Csal jômôdû falu. Itt terem a hires, sôtét, nagyszemû, ropogös csaii cseresz?iye, melyrôl a népdal is tud, s melyet Budapestre és Bécsbe is szâllitanak. Lentebb van a kies fekvésû Ipoly-SzScsényke, hol a török uralom idejébôl valô gàtakat lâtni, melyek vizfogôkûl szolgâltak a rizsföldek ôntôzésére. Ipolysâgtôl éjszakra, a Korpona vôlgyében fekszenek sorjâban : lus-, Köz/p-, Fels'ô-Tûr és Paläst. E négy kôzség termékeny vidéke a megye legszebb részeinek egyike. A härmas Türon jö bor és jô dohâny terem. Ismert szôlâs-mondâs a megyében, hogy: türi bor — üri bor. E falvakat több kastély is disziti. Palâst nevezetes arrôl az ûtkôzetrôl, melyben Ali budai basa Teuffei Erasmus mintegy 10.000 fônyi német seregét !552-ben kemény küzdelemben tönkretette. Ösi fészke a Palâsthy csalâdnak, melynek tagjai kôzul a szâzadok folyamân sokan viseltek tisztségeket a megyében. A csalâd egyik tagja, Palâsthy Pâl czimzetes püspök épittette azt a gôt stilû, szép templomot is, mely ma a kôzséget ékesiti. Palâstnâl keletrôl egy oldalvôlgy nyilik, a Litava pataké, hol éjszak- kelet felôl gyônyôrû kép tunik elénk: erdôktôl sôtétlô hegyek keretében, a kanyargô Litava pataktôl hârom oldalrôl ôvezve, egy 346 méter magas, meredek csucson a Kohâryak egykori fészke, a mâr régen romban heverô Csâbrdg vâra. E vârnak is gazdag és viszontagsàgos multja van. Mâr az Arpâdok korâban fônnâllott s a Hunt nemzetség birta. Ösi neve Litva vâra; e néven szerepel egészen a XVI. szâzadig. A XV. szâzad kôzepén cseh rablôk kezére kerult. 151 l-ben Bakôcz Tamâs esztergorni érsek vette meg M. 10