Seite - 76 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

n IV. Béla új kiváltságokkal és adományokkal gyarapították. A pfépostságnak a szomszédos nemességgel sokat kellett viszálykodnia a birtoka miatt; küló- nósen rosz idók nehezedtek rá a mohácsi vész után. 1530-ban gyarmati Balassa Zsigmond, borsodi fóispán támadta meg; a szerzeteseket részint elúzte, részint leólette s a birtokot elfoglalta a maga és a csábrági kalandor, Balassa Menyhért számára. E foglalást tíz évvel késóbb I. Ferdinánd király is jóváhagyta s ekkor Balassa a négyszógú monostort várszerúen bástyákkal erósítette meg. A birtok az ó halála után ózvegyére, Fánchy Borbálára szállott, ki nyolcz évig bírta, de nem háborítatlanúl, mert Krussith János korponai kapitány igen sok bajt okozott neki. Balassánétól bátyja, Gyórgy, órókólte a várat. Az 1567-iki országgyúlés elhatározta a prépostság visszaállítását; de ez nem volt kónnyú dolog. Lépes Bálint scopiai püspók, a ki a prépost- ságot elnyerte, nem juthatott annak birtokába, mert Fánchy ellenállott, sót a várat is még jobban megerósítette. Az egykori prépostság így a Fánchy család birtokában maradt. Késóbb 1649-ben Fánchy Pál ózvegye, Balassa Szidónia, a birtok felét a nagyszombati jezsuita kollégiumnak adta; a másik felét, bár küzdelmes úton, Szelepcsényi Gyórgy primásnak sikerúlt meg- szereznie. Az egykori prépostsági birtok egyik fele ma a budapesti egyetem, másik fele az esztergomi papneveló tulajdona. A csóndes, várszerú, vízzel kórúlvett monostor csak a kurucz mozgalmak idején látott zajosabb napokat, Thókóly és Rákóczi korában, mikor Ocskay László foglalta el. Nagyobb fontosságra soha sem emelkedett. Falai ma is épségben állanak. Bozóktól nyugati irányban a Korpona-vólgybe jutunk s félóra alatt tfeérünk az éjszakra esó ósi Korponára. Korpona ma egyszerú, csóndes város, rendezett tanácscsal, szabad kir. város czímmel. Gyóngyórú helyen fekszik, kies vólgyben, mely csak déli irányban nyiltabb egykissé. Erdós hegyekkel van kórúlvéve; kózelebb mellette szelíd halmok emelkednek, melyek szóló-ültetvényektól s a gyümólcs- fák ezreitól tarkállanak. A 3.700, nagy részben tót lakost számláló város ódon színezetével, számos kózépkorbeli épúletével megragadja figyelmünket. Belsó része, a régi város, bástyás kófallal van kórúlvéve; ennek úgy nevezett felsó kapuját 1891-ben bontották le. Régi épúletei kózúl az órtorony, a piaristák egykori háza s a róm. kath. templom említendó. E háromhajós, nagy templom a XIII. század elején épúlt román stylben. Mai alakjában már késóbbi javítás, bazilikaszerú, karcsú magas toronynyal. Korpona ma járásbirósági és szolgabirói székhely; van felsó népiskolája. A városnak