Seite - 82 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

62 oldalán fekszik a város, kozépsó része a vólgykatlan aljában lejtósen nyúlva el Szent-Antal felé. Külonosebb fekvésú város alig van az országban. A házak rendetlen útczákat alkotva egymás fólótt emelkednek a hegyek meredek lejtóin; paloták és kunyhók váltakoznak egymással, kertekkel tarkítva. A vólgy felól három-emeletes nagy házak, a túlsó oldalon szinte odasimúlnak tetó- zetükkel a hegyhez úgy, hogy a harmadik emeletról egyenesen a kertbe léphetünk. Az útczák úgy szólván kivétel nélkül nagyon lejtósek; vízszintes talajon csak itt-ott lehet járni. Selmeczbányát tobb mint 15.000 ember lakja, kózel 2.000 házban. Szent-Antal felól jóvet a város szélén jobbról a légszeszgyár, kissé odább balról a dohánygyár túnik elénk, melyben korúlbelúl 2.000 munkás dolgozik. Tovább haladva, a városi vigadó- épúlethez érünk. A városnak a kozépsó részén emelkedik a kamaraház, melyben a bányaigazgatóság székel. Szemkozt vele a piaristák kétemeletes rendháza, mely azelótt a jezsuiták kolostora volt. A bányászati és erdészeti akadémiának tóbb palotája van: a Fótéren, a Szentháromság-téren s a város keleti részén lévó két gyónyórú fúvészkertben. A szúk Fótéren van a nagy, háromemeletes, tornyos városháza, mely 1488-ban épúlt, de mai alakját 1780-ban nyerte. A város éjszaki részén van a Szentháromság-tér, inkább tágas útcza, két oldalt két-háromemeletes épúletekkel, kózepén a Szentháromság 1764-ben épúlt magas, oszlopos, szép szobrával. E téren ment végbe egykor a polgárrá avatás s a polgári jogok elvesztésének szer- tartása; itt eskették fól a bányászokat is. A tér felsó szélén emelkedik az ág. ev. lyceum kétemeletes épúlete. A Fótéren a városházával szemkozt, a ház-sorba építve van az ág. evang. templom. A városház kózelében, szabad helyen emelkedik a kathoükusok egyik temploma, az úgy nevezett tót templom, mely a XV. században épúlt gót stilben. A piaristák háza s a kath. gymnasium épúlete kózótt van a Boldogasszonyról nevezett háromtornyú templom, kózonséges nevén német templom. Eredeti alakjában 1275-ben épúlt román stilben, s mai alakját a XVI. században nyerte. 1671-ben a jezsuiták vették át, a kiket 1776-ban a piaristák váltottak fól. Külónós figyelmet érdemel a Paradicsom-hegy aljában fekvó Ó-vdr, magas kófalakkal és bástyákkal kórúlvett omladozó épúletcsoport, melynek alsó részéból ma egy magas, az egész városon uralkodó torony emelkedik. Az erós épúlet belsó részei ma is lakhatók s tágas termei tornahelyiségekúl szolgálnak. A város déli részén, egy külónálló hegy tetején van az Új-vár vagy Leányvár,