Seite - 86 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

. 86 óta lakhatnak a városban, azelótt az ó számukra, mint a Kistükór mondta, „a bányák tilosok" voltak. A testvérváros, Bélabánya, Selmecztól éjszakkeletre fekszik. Azelótt Fehérbánya volt a neve; már Nagy Lajos korában Selmeczhez tartozott; de a huszita mozgalmak idején külónvált s V. László király meg is erósítette városi jogosítványait, hasonlóan Mátyás király is. 1572-ben szab. kir. várossá lett, de ezóta is megint egyesítették Selmeczezel. Selmecztól nyugatra, fenyvesekkel óvezett gyónyórú vólgyben fekszik a hozzá tartozó Hodrus- bánya, szép honvédemlékkel; délnyugatra pedig, a Bátra vezetó országút mentén az anyaváros egy másik bányatelepe, Szélakna fekszik. Német neve Windschacht, s vend óslakói után helyesen Vendaknának volna nevezendó. Tószomszédságában van Hegybánya ónálló kózség, a szünidei gyermektelep- egyesúlet egyik nyaraló helye, az újabb idóben lendúlésnek indúló gyermek- játék-készító tanmúhelylyel. Selmecz-Bélabányát keskenyvágányú szárnyvasút kóti óssze a budapest- ruttkai vaspálya Garam-Berzencze állomásával. A Garam vólgyét elhagyva, keskeny hegyszorosban, számtalan kanyargással, lassú dóczógéssel kapasz- kodik egyre fólfelé a vasúti vonat. A bélabányai állomáson tul, kopár hegyek aljában pillantjuk meg a rendetlenúl elterúló, szegényes Béiabányát, dombon épúlt, fallal kórúlvett, magas tornyú templomával. Tovább haladva egy magántársúlat ezüstkohója s ezen túl a kies fekvésú halicsi tó túnik elénk; majd a selmeczbányai kalvária meglepóen szép képe vonja magára figyel- münket, a vasút folytonos kanyargása kózt hol jobbról, hol balról. Igy jutunk folytonos £melkedéssel, a szép kisiblyei vólgyet érintve, az utolsó kapaszkodóra, a honnan a Szitnyát is megpillantjuk. Fóltárúl elóttünk az ós bányaváros képe s az immár lejtós úton néhány percz alatt berobogunk Selmeczbánya kicsiny pályaudvarába. Még az Ipoly vólgyének alsó részét s a bórzsónyi hegyekben fekvó kózségeket kell áttekintenünk. Az ipolyság-szobi országút, mielótt a garam- ipolyvólgyi vasút kiépúlt, fó kózlekedési vonal volt a megye székhelyére a budapest-bécsi vasút Szob állomásától. Ma már elvesztette egykori nagy forgalmát. Ipolyságról kiindúlva ez úton Barátit és Berneczét érintjük. E két kózség egy patak vólgyében, a bórzsónyi hegyek aljában fekszik épen egymás mellett. Kózós templomuk a falún kivúl, az országúthoz kózel áll egy meredek dombon, azon a helyen, a hol hajdan monostor állott. Nem messze dél-