Seite - 104 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

104 a nagyszabású vízgazdaság czéljaira szolgáló s folyton jó karban tartandó árkok hoszsza ósszesen 129.000 méter. Fémkohók. A kellóen elókészített bányatermények további fóldolgo- zása, illetóleg a tiszta fémek elóállítása a fémkohóknak fóladata és kétség- telen, hogy a selmeczbányai fémkohó a legnagyobb és legjobb berendezésú kohók kózé tartozik, mely nemcsak az alsó magyarországi bányák terményeit dolgozza fol, hanem más távoli, külónósen erdélyrészi bányák érczeit is. A telep 20 kezelési és 24 gyári épúletet foglal magában; belsó beren- dezése 4 tova-lapátoló pórkóló pestból, 16 Bode-féle pórkolóból, 4 Pilz-féle kór-olvasztóból, egy rézfínomító lángpestból, 4 lcúzó túzhelyból, egy ólom- csurogtató pestból (két ezüsttelenító üsttel), egy mázag-órló és szitáló készülékból, egy kettós gózfúvó-gépból, stb. áll, továbbá egy tellurgyárból, mely a nagyági érczek tellurját dolgozza toi. A kohótelepnek 2.750 méternyi keskenyvágányú iparvasútja van, s jelenleg minden munkahelyet elektrommal világítanak. Igen fontos alkotórésze a kohónak a kózeli magaslaton épúlt nagy kémény a hozzá tartozó szállópor-kamarákkal, melyekben a füsttel elszálló és fínom fémes részecskéket tartalmazó port fólfogják és aztán értékesítik; a csatornaszerú gyújtókamarák belsó fólszíne 12.OOO négyszóg- méter, térfogata pedig 6.000 kóbméter; a kózépponti kémény szívó magas- sága 123 méter. A bányatermények olvasztása a kór-olvasztókban tórténik. A kemenczék tágas bádog kópenynyel vannak kórúlvéve az ólomtartalmú, mérges füst fólfogására és elvezetésére ; a kifolyó salakot nagy vasfazekakba fogják fól, melyeket a munkások kétkerekú taligán hordanak ki; a dús-ólom pedig, mely az érczekben levó aranyat és ezüstót is magában foglalja, az egyik képünkón látható lapos vas csészékbe óntetik. Az aranyos ezüstót aztán az ólomtól az úgy nevezett leúzó túzhelyen választják el. A leúzó túzhely egy lapos kerek medencze s jól záró fedóvel és a mérges ólomfüst elvezetésére két bádog kürtóvel van ellátva; a dús-ólom-pogácsák a túzhelyen levegó befújtatása mellett megolvasztatnak, az ólom ólommázaggá ég el, mely elól kifoly a túzhelyból s mint zóld és vórós mázag (Glette) kerúl a kereskedésbe, vagy pedig ismét ólmot nyernek helóle. Igen érdekes nézni a megolvadt fémtómeget a túzhelyen abban a pillanatban, a mikor az ólomnak legutolsó maradványa is elég s a hátramaradó megolvadt ezüstnek zóldes fényben csillámló tiszta fôlszine mutatkozik; a kohászok ezt a tüneményt az ezüst villanásának mondják. Ennek bekóvetkezése után a tüzelést megszúntetik,