Seite - 108 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

Minthogy a Duna ólelte szent-endrei sziget végén fekvó Kis-Oroszi helység a múlt évtizedben végleg Pestmegyébe kebeleztetett, Nógrádnak a Duna folyóból csak az a csekély része van, melynek partján Kis-Maros és Ver'ócze bortermesztó falvak határai terúlnek el. Ez utóbbi kózség kózel- ségénél fogva a budapestieknek is egyik nyári tartózkodó helye, számos csinos nyaralóval. Szomszédságában fekszik a Migazzi-féle barokk ízlésú kastély, melyet gróf Migazzi Kristóf (1756—57, majd ismét 1762 — 1786) váczi püspók, egyszersmind bécsi érsek, építtetett nyári lakhelyúl. A Dunán kivúl, mely csak érinti a megye terúletét, Nógrádnak két nevezetesebb folyója van : az Ipoly és a Zagyva. Ez utóbbi a hasonnevú helység határában és a Medves fónsíkja alatt ered, Homok-Terenne mellett nyugat felé kanyarodik s határt von Nógrád és Heves megyék kózt. A Zagyvánál nagyobb az Ipoly vize, mely a megye éjszaki csúcsán fakad és útját széles vólgyón, majd mindinkább tágúló lapályon folytatja Balassa-Gyarmatig, honnan egy darabon Nógrád- és Hontmegye határ- vonalán foly. E folyó két részre osztja a megyét és néprajzilag is elválasztja a megye két felét egymástól. A jobb part oldalán csekély kivétellel tótságot, a baloldalon nehány apró tót sziget kivételével magyarságot találunk. A megye tüzetesebb ismertetését alúlról, Vácztól kezdjük, mely hajdan szintén e megyéhez tartozott, de utóbb Pestmegyéhez kapcsoltatott. Vácz rendezett tanácsú város és róm. kath. püspóki székhely a Duna bal partján fekszik azon a ponton, a hol a hatalmas folyam az Esztergomtól idáig terjedó gyónyórú hegyszorosból kilép s addigi keleti irányából hirtelen kanyarodással délre, Budapest felé fordúl. A baloldalán levó hegysor lábai majdnem a folyam széleig ereszkedvén alá, a város a partszélen keskenyen és hosszan nyúlik el egy hosszú és széles fó útcza mentén, melyból jobbra- balra róvid, de csinos útczák nyilnak. Az általában tetszetós házak íólótt magasan emelkedik ki a püspóki székesegyház, melynek 70.5 méter magas kupolája nagy messzire ellátszik a kórnyékre. Kózel van hozzá a Duna partján szintén tekintélyesen emelkedó kétemeletes püspóki palota, melyet szép díszkert kórnyez. Említésre méltó küzépületek még a piarista-rend társháza és fógymnasiuma, a felsó-városi plébánia-templom, a Ferencz-rendiek temploma, a siket-némák országos intézete, az országos fegyintézet és a városi lóvóház. A lakosság kerekszámmal 15.000 fóre megy, melynek tekintélyes része a múvelt, kereskedó és iparos osztályhoz tartozik, míg