Seite - 110 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

István váczi püspök annyira megerósítette a várost, hogy sokáig daczol- hatott az ellenséges támadásokkal; de 1541-ben mégis megvívták a törökök s bástyáit, palotáit és teniplomait Osszelovették. A reformatio erósen meg- vetette itt is a lábát s kollegiumot is állított a városban; de a török zaklatásai miatt a nevezetes iskola megszúnt; tanárai a tanulókkal együtt Kecskemétre, Nagy-KórOsre és Czeglédre költöztek át s megvetették alapját a két elóbbiben ma is virágzó felsóbb iskoláknak. 1684-ben ismét a római katholikusok kerekedtek felúl a városban, melyben ma is ezek vannak tobbségben. Az 1849-ki hadjárat alatt két nagy ütközet türtént Vácz mellett. A mindkét csatában gyóztes honvédek közül elesettek közös sírjára 1868-ban díszes emlékoszlopot emeltek. Vácz város igen kedvelt kirándúló és nyaraló helye a fóvárosi kózónségnek. Innen éjszak felé haladva a Naszál-hegy nyugati lejtóin át, melyeket a fillokszera pusztítása elótt kitúnó bort termo, szépen mívelt szólóültet- vények és gyümölcsösök borítottak, egy kanyargós kó út megy a hegy gerinczén át a festói szépségú Katalin-völgybe, hol a Pokolvölgyi patak hídján átlépve Nógrádmegyébe, Ott legelöször is a pusztának nevezett Katalin kiskozségbe érünk, melynek sváb eredetú, de magyarosodó lakosai csekély mezei gazdálkodás és gyümolcstermesztés mellett szállítással foglalkoznak. A széles országúton ismét folfelé kanyarodva, hegyoldali magaslaton találjuk a szomszéd Szendehely (hajdan Szenthely) nevú csinos helységet. Ennek lakosai szintén sváb eredetúek, kik a katalinaiakkal és az éjszak- nyugatra mély völgyben fekvó Berkenye helység népével együtt a múlt század elsó negyedében telepíttettek ide földes urok, gróf Althan Mihály Frigyes bibornok váczi püspök által. Kevés szántófoldjeik mívelése és elpusztúlt szólóhegyeik újra ültetgetése mellett gyümolcstermesztéssel foglal- koznak és kitúnó meszet égetnek, mely nemcsak e megyében, hanem Váczon keresztúl Budapestig is nagy kelendóségnek örvend. Innen a Naszál-hegy egyik nyúlványának oldalán följutva a vereszleni magaslatra, hegyes-halmos gyonyorú táj tárúl elónkbe, mely az Ipoly vizéig terjed, és régi idók óta Kis-Nógrádnzk neveztetik. A nyugati oldalon a diós-jenói hegycsoport határolja a megyét egészen addig, a hol a balra kanyarodó hegylánczolat egyik nyúlványának kerekded ormán a már Hontmegyéhez tartozó Drégely vár romjai omladoznak. Sokkal idébb, ugyancsak ezen az oldalon egy sziklahalmon látjuk Nógrdd vár romjait magas toronyfalával. Ettól vette nevét a megye-