Seite - 112 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

a vârat menten oda hagyta. Ma mâr csak legfelsô kôr- vagy bâstyafalainak egyes részletei és tornyânak féloldala birkôzik az enyészet hatalmâval. A vâr alatt éjszaknyugat felé terûl Nôgrdd mezôvârosa 1.507 lakossal. Nôgrâdtôl éjszakra a jenôi hegycsoport aljân fekszik Diôs-Jen'd kôzség magyar lakossâggal. Van halastava, melynek halai nagyobbâra a budapesti piaczra kerûlnek. Rengeteg crdeje, melyben szarvas, ôz, vadsertés és egyéb dûvad bôven tenyész, kitûnô vadâszati terûlet. A hegyek egyik magas- latân hajdan Kdmor vâra âllott, mely a XV. szâzadban az itt garâzdâlkodô huszitâknak rejtekhelyeul szolgâlt. Odébb keletnek van Tolmdcs, hajdan a templomosok birtoka. Hatâros vele Jdsz-Telek. E szép pusztânak egyik erdôs hegyén egy régi fôldvâr sânczai lâthatôk, mely vâr hajdan Nôgrâd vârânak egyik elôôrsi âllomâsa lehetett. Innen éjszak felé kôvetkezik Borsos-Berinke szorgalmas fôldmives gazdâkkal. Tôszomszédja a Szomolyai puszta, mely a mohâcsi vész elôtt kôzség volt, de aztân elpusztûlt. Egykori egyhâzânak alapfalai most mâr erdô kôzepén lâthatôk. Innen mindinkâbb lejtôsen hajlik a vidék a herczegprimâs birtokaihoz tartozô Patak és Dejtdr hatârain szét az Ipoly széles lapâlyâra. Visszatérve kiindûlâsunk helyére, a vereszléni magaslatra, és innen dél felé a Naszâlon âthaladva, a Pestmegyébe benyûlô Kosd helység tûnik szemiinkbe, részben a vâczi puspôkség birtoka, melynek szép szôlôi nem régiben elpusztultak. A vôlgyben odâbb Rdd kôzség van a Muslay csalâd kastélyâval. A fillokszera pusztitâsa elôtt ez is hires bortermesztô kôzség volt. Odâbb éjszakra van a borârôl régebben még hiresebb Feriez helység, tôbb ûri lakkal. Szomszédjâban a Naszâl éjszaki lejtôjén Keszeg és Nézsa fahik fekszenek, amaz a Huszâr, emez a Blaskovics csalâd csinos kastélyâval. A vâcz-balassagyarmati orszâgut vereszleni hâgôjâtôl jobbra lâtjuk Nïïténcs falut, a mult szâzad végén épûlt s tâgas park kôzepén âllô diszes kastélylyal, mely most Scitovszky Jânos tulajdona. E helységgel hatâros a magaslaton fekvô Agdrd kôzség, melynek hatârâbôl érdekes kôkorszaki leletek kerultek a Magyar Nemzeti Muzeumba. Agârd szomszédsâgâban fekszik a két Petény nevû helység. Ezek egyike, Alsô-Pettny, keskeny vôlgyben nyulik cl, tôbb kastélylyal. E falu hajdan a hires jogtudôs, Verbôczy Istvân birtoka volt, ki âllitôlag ide elvonûlva irta Magyarorszâg ismeretes elsô rendszeres jogkônyvét, az ugy nevezett Hârmas tôrvénykônyvet (Jus Tripartitum). Ennek emlékét a helység egyik birtokosa, Gyurcsânyi Ignâczne, az egyhâz falân 1792-ben mârvânyba vésett latin versekben ôrôkitette meg.