Seite - 114 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

hires bórtónépúlet. Ba/ass a- Gy arm at 1240 ota hat századon át a tórténelmi nevezetességú Balassa család birtoka volt. Azonban fele részét a XVII. század- ban gróf Balassa Imre hútlenség czímén elvesztvén, már ezen fele részben a gróf Zichy család hitbizományi tulajdonává lett, és 1848-ig, sót bizonyos szolgalmak terhével még tovább is a gróf Zichy-féle uradalom kótelékébe volt bonyolodva, melyból csak nehány évvel ez elótt hosszas pórlekedés után szabadúlt fól birói itélettel. Termékeny határának terúlete 4.970 hold. Lakos- ságának száma mintegy 7.740. A megye székháza nagy és csinos palota, mely a réginek helyén 1835-ben épúlt, három oldalról szabadon áll. Homlokzata a fó útczára néz. Kiugró kózép része alatt, melyet 24 oszlop tart, nyílik a kapu, melyen bclúl két oldalról széles kó lépcsók vezetnek fol az elócsarnokba, honnan a 42 méternyi hosszú, 23 méter szélességú és 15 méter magasságú gyúlési nagy tcrembe jutunk, melynek két oldalról oszlopokon nyugvó karzata van. A ritka nagyságú tcrem falait Mária Terézia királyasszony és férje, lotharingiai Fercncz római német császár, továbbá II. József császár, I. Ferencz, V. Ferdinánd és I. Ferencz József királyaink és Erzsébet királynénk, továbbá 1622-tól tíz fóispán és tóbb jeles hazafi, a milyenek példáúl gróf Széchenyi István, Deák Ferencz, gróf Teleki László, gróf Buttler János (ki a Ludovika katonai akadéniiában két nógrádi fiú ellátására alapítványt tett), s ezek mellett Madách Imre, világhírú koltónk, az „Ember Tragédiája" írója (1822—1864) és szintén e megyében született Haynald Lajos bibornok, kalocsai érsek arczképe díszíti. Az épúlet homlokzatán a megye czímere (egy vasas vitéz, jobbjában kivont pallost, balkezében az ország czímerét tartva) látható, s alatta nagy arany betúkkel e folírat: „Nógrád a kózügyért". A megyeházban a fó- és alispáni lakásokon kivúl az irodai, fójegyzói, pénz- és levéltári hivatalok, továbbá az árvaszéki hivatal, a kir. torvényszéki, járásbirósági, telekkónyvi és államügyészi hivatalok vannak. A ligetes udvart magas kó fal választja el ama másiktól, melynek kózepén az országban magánrendszer szerint legelószór (1845-ben) épúlt hatemeletes fogházépúlet emelkedik. Balassa-Gyarmatnak két kilométernél hosszabb csinos fó útczája nagy darabon fasorral van beültetve. Ez útezának nagyobb házai kozótt nevezetesebbek a takarékpénztár, a városház, a kaszinó, a honvédlaktanya épúlete. A régibb templomok a tórók idóben rommá lettek. A város mai négy temploma kozúl a római katholikus, az ágostai evangelikus és a góróg-keleti a XVIII. század második felében épúlt; a zsidó templom 1850 táján.