Seite - 115 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

115 Balassa-Gyarmatnak hajdan vára is volt, mely a tôrôkvilàgban tontos erôsség vala s épen azért sok viszontagságot is szenvedett. 1663-ban a török a várost ismét megvévén, a várat fólégette és lerontotta annyira, bogy kô kövön neni maradt. A várból ma mar csak az alapfalak láthatók itt-ott. A földült város újra telepitése 1690-ben kezdôdôtt; a múlt század kôzepén már ncmcsak földmivelö, hanem iparos lakossága is szembetúnóen fölgyara- podott. Országos és heti vásárai nagyon elómozditják kereskedelmi forgalmát, mit a Budapesttel és Losonczczal való vasúti ôsszekôttetés is folyton emel. B alassa-Gy arm at. Balassa-Gyarmatról folfelé haladva, a Kürtös patak jobb partján találjuk Zsély falut, gazdasági székhelyét a gróf Zichyek divényi bitbizományi uradal- mának, egy a múlt században gróf Zichy Ferencz gyóri püspök és akkori elsó hitbizományi tulajdonos által épitett barokk ízlésú emeletes kastélylyal, rnelynek egyik szárnyát gróf Zichy Károly cz elótt mintegy 40 évvel épitctte föl, bele helyezvén a nemzetségnek a XIV. századtól kczdve mostanig terjcdó, mintaszerúen rendezett levéltárát. Szomszédságában s tóle kcletre van a Sósár fardó két hegy közti teknó alakú völgyben, két különbözö kútforrással. Az cgyik dús szénsavas ivóvizct szolgáltat, míg a másik górvélyes bcteg- ségck orvoslására hatásos. 15*