Seite - 116 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

Zsély és a hozzá tartozó Sósár kôzôtt széles tcrjcdclmú rétség nyúlik fôlfelé, melyet az Ipolyba ômlô Kürtos pataka hasít hoszszában. A Kiirtôs patak vôlgyén fekszenek Újfalu, Kis- és Nagy-Kiirtôs helységek régi nemesi kuriákkal. Itt fekszik Szklabonya is, hol Mikszáth Kálmán kitúnó elbeszéló írónk született. Kis-Kürtós határában 1847 óta kószénbányákat mívelnek, melyek azonban csak a kôrnyék szükségletét elégitik ki. Nagy-Kiirtósón túl az erdókkel borított Osztrovszki hegylánczolat déli nyúlványai húzódnak három egykózú lánczolatban. E nyúlványok egyikén, a Paphegy szikláin emelkednek a festói fekvésú Kékkó várának magas falu romjai és palotája; kelet felól magaslik a Báshegye, mely az eródnek egyik elóórsi állomásáúl szolgált. A szomszédos JYúdáshegy valamely árúlási tényról kaphatta nevét. Kékkñ vára tóbb mint hat századon át (1239—1862) a tôrténelmi nevezetességú kékkói Balassa nemzetségé volt és annyi idó folyásában, kivált a tórók korszakban sok vihart látott. 1576-ban tórók kézbe jutott s 1593-ig bírták a tôrôkôk. Ekkor Fülek és a szomszéd várák a Mátyás fóherczeg vezénylete alatt álló egyesúlt császári és magyar hadsereg gyózelmei által visszakerúltek az ország birtokába, a kékkói tôrôkôk pedig nem bízván erejôkben, a várat fólrobbantották és üresen hagyták. Az ország újra meg- erósítteté a várat s azután nem sokára Balassa Zsigmond utánjárása folytán 11. Mátyás király az elóbbi joggal a Balassa családnak, névszerint Balassa Zsigmondnak visszaadta, a ki azt 1612-ben nagyobbítva, kijavítva és dere- kasan megerósítve ismét védhetó állapotba helyezte és kapuja fólé vôrôs márványból fólíratos emléktáblát helyeztetett. A kóvetkezó háborús idók- ben Kékkó vára még sok dúlást, romlást szenvedett, míg végre az utolsó Rákóczi-féle fólkelés idejében Kókay Márton kurucz ezredes romba dóntótte. Ily állapotban jutott az órókósódés fonalán Balassa Gábor ôzvegye, Perényi Mária birtokába, ki 1730 táján a belsó vár éjszaki oldalán egy tágas, a Kürtós vólgyére gyónyórú kilátást nyújtó palotát épittetett. E palota nagy termét a Balassa ósók képeinek hosszú sora díszíté, míg a vár és az uradalom e nemzetség birtokában volt a jelen század hatvanas éveiig. Most gróf Károlyi Tibor birtoka és egyik kedves nyaralója. Nevezetes Kékkó vára irodalomtôrténelmi tekintetben is, mert valószinúleg itt született Balassa Bálint (l 551 —1594) elsó jeles lantos kóltónk, valamint II. Balassa Bálint is a XVII. században, ki szintén régi versíróink kózé tartozik.