Seite - 118 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

elpusztûlt. Mindkét helység a XIII. szâzadig kirâlyi udvarnokok fôldje volt. Inncn keletre a sztregovai patak vôlgyében talâljuk Alsô-Sztregova helységet, melynek déli végén csinos, tâgas parkban a Madâch csalâd szép kilâtâsu, 1802-bcn épûlt ujabb, tornyos kastélyâban szuletett és lakott Madâch Imre kôltônk. A kastély môgôtt van az ôs-régi templom alapjâra 1652-ben épitett evangélikus egyhâz azon kori oltârâval, melyet 1654 Dulô Gâborné, Rimay Jânos kôltô leânya készittetett és mely fôlôtt a sztregovai Rimay csalâd czimere lâthatô. Valôszinuleg itt szuletett Rimay Jânos kôltônk is (1564—1631), de az bizonyos, hogy itt halt meg és itt temették el. Alsô-Sztregovân szuletett Szeverini Jânos (1716 —1789) tôrténetirô is. A templomtôl jobbra esô magaslaton van egy régibb emeletes kastély, melyet a mult szâzad utolsô évében Madâch Sàndor, a kôltô Imrének nagy- atyja épitett azon réginek alapjaira, melyet a csalâd 1430 ôta lakott, és melyet 1552-ben a tôrôk, 1717-ben és 1758-ban tuzvész pusztitott el, mint a homlokfalâba illesztett fôlirat tanûsitja. A rôm. kath. templom 1811-ben épûlt. Ettôl fôljebb az ut mellett fekszik a Madâch csalâd kâpolnaszeru sirboltja, melyben a csalâdtagok sorâban nyugszik Madâch Imre is. A sztregovai vôlgyôn fôlfelé haladva, sûrûn kôvetkeznek egymâs utân a kôzségek, nem annyira szântôfôldekkel, mint erdôkkel és bô legelôkkel megâldva. Itt talâljuk egy téresebb vôlgyben Àbel-Lehota (Abelfalva) hely- séget, a hol 1700-ban szûletett MikovinyiSâmuel hires mérnôki térképészùnk. Ô tôle valôk Bél Mâtyâs nagy fôldrajzi munkâjânak térképei is. Még fôlebb fekszik Divényhuta ûveggyârral. Odâbb a vasut kôzelében talâljuk Divdny mezôvàrosât makktermô erdôk ârnyékâban, mély vôlgy ôlén 1.094 lakossal, kiknek nagy része szita-, rosta- készitéssel foglalkozik. A vâros fôlôtt kelet felé magas sziklân fekildt a régi vâr, hajdan a Balassa csalâd egyik fészke, mely 1576-ban, mint Kékkô, tôrôk kézbe kerult és abban maradt 1593 november 27-ig, mikor grôf Pâlffy Miklôs és Teuffenbach Miklôs vezénylete alatt a magyar hadsereg visszavette. 1604-ben ujra urat cserélt, Bocskay hada ejtette hatalmâba; de az 1606-ki kassai orszâgos tanâcskozmâny visszajuttatâ* a Balassâknak, kik 1679-ig birtâk, mikor Strassoldo és Leslie csâszâri tâbornokok légbe rôpittették. Dîvényen felûl van Dobrocs kiskôzség, melynek hatârâban egy régi zârda romjainak maradvânyai lâthatôk. Dobrocson tul van a budapest-rutkai vasutvonalnak egyik legszebb része, a divény-oroszii alaguttal, mely a Garam és Ipoly kôzti vizvâlasztôt tôri ât.