Seite - 118 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21
Bild der Seite - 118 -
Text der Seite - 118 -
elpusztûlt. Mindkét helység a XIII. szâzadig kirâlyi udvarnokok fôldje volt.
Inncn keletre a sztregovai patak vôlgyében talâljuk Alsô-Sztregova helységet,
melynek déli végén csinos, tâgas parkban a Madâch csalâd szép kilâtâsu,
1802-bcn épûlt ujabb, tornyos kastélyâban szuletett és lakott Madâch Imre
kôltônk. A kastély môgôtt van az ôs-régi templom alapjâra 1652-ben épitett
evangélikus egyhâz azon kori oltârâval, melyet 1654 Dulô Gâborné, Rimay
Jânos kôltô leânya készittetett és mely fôlôtt a sztregovai Rimay csalâd czimere
lâthatô. Valôszinuleg itt szuletett Rimay Jânos kôltônk is (1564—1631),
de az bizonyos, hogy itt halt meg és itt temették el. Alsô-Sztregovân szuletett
Szeverini Jânos (1716 —1789) tôrténetirô is.
A templomtôl jobbra esô magaslaton van egy régibb emeletes kastély,
melyet a mult szâzad utolsô évében Madâch Sàndor, a kôltô Imrének nagy-
atyja épitett azon réginek alapjaira, melyet a csalâd 1430 ôta lakott, és
melyet 1552-ben a tôrôk, 1717-ben és 1758-ban tuzvész pusztitott el, mint
a homlokfalâba illesztett fôlirat tanûsitja. A rôm. kath. templom 1811-ben
épûlt. Ettôl fôljebb az ut mellett fekszik a Madâch csalâd kâpolnaszeru
sirboltja, melyben a csalâdtagok sorâban nyugszik Madâch Imre is.
A sztregovai vôlgyôn fôlfelé haladva, sûrûn kôvetkeznek egymâs utân
a kôzségek, nem annyira szântôfôldekkel, mint erdôkkel és bô legelôkkel
megâldva. Itt talâljuk egy téresebb vôlgyben Àbel-Lehota (Abelfalva) hely-
séget, a hol 1700-ban szûletett MikovinyiSâmuel hires mérnôki térképészùnk.
Ô tôle valôk Bél Mâtyâs nagy fôldrajzi munkâjânak térképei is. Még fôlebb
fekszik Divényhuta ûveggyârral.
Odâbb a vasut kôzelében talâljuk Divdny mezôvàrosât makktermô erdôk
ârnyékâban, mély vôlgy ôlén 1.094 lakossal, kiknek nagy része szita-, rosta-
készitéssel foglalkozik. A vâros fôlôtt kelet felé magas sziklân fekildt a régi
vâr, hajdan a Balassa csalâd egyik fészke, mely 1576-ban, mint Kékkô, tôrôk
kézbe kerult és abban maradt 1593 november 27-ig, mikor grôf Pâlffy
Miklôs és Teuffenbach Miklôs vezénylete alatt a magyar hadsereg visszavette.
1604-ben ujra urat cserélt, Bocskay hada ejtette hatalmâba; de az 1606-ki
kassai orszâgos tanâcskozmâny visszajuttatâ* a Balassâknak, kik 1679-ig
birtâk, mikor Strassoldo és Leslie csâszâri tâbornokok légbe rôpittették.
Dîvényen felûl van Dobrocs kiskôzség, melynek hatârâban egy régi
zârda romjainak maradvânyai lâthatôk. Dobrocson tul van a budapest-rutkai
vasutvonalnak egyik legszebb része, a divény-oroszii alaguttal, mely a Garam
és Ipoly kôzti vizvâlasztôt tôri ât.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (II), Band 21
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (II)
- Band
- 21
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 499
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch