Seite - 120 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

Alâbb erdôs hegyek aljâban fekszik a vasut mellett Lônyabdnya, melynek hegyeiben egykor arany- s ezùstbânyâk voltak. Innen keletre a Sztrebbernye hegység alatt van Szitiôbdnya kôzség. Hajdan czin- vagy ôlombânyâja volt; most magânvâllalatu vas-ôntômûhely van itt, mely szâz munkâst foglalkoztat. Fôlebb fekszik Kotman-Lehota, mely egykor szintén bânyatelep volt. Szinôbânyâval hatâros a szomszédos mély vôlgyben fekvô Tvricska, melynek régi templomâban egy tatarozâs és ablakvâgâs alkalmâval érdekes régi falfestményre akadtak. Innen éjszak felé Ozdinba. vezet az ut. Ennek XV. szâzadbeli egyhâzâbôl mâr csak tornya jelzi régi korât. A falu fôlôtt emelkedô sziklân hevernek romjai a régi vàrnak, mely a huszita korszak letûntével elpusztult. Még fôlebb éjszaknak haladva az Ipoly felsô vôlgyében, hol az erdô- ségek kôzôtt a helységek szâma mâr megritkul, az utolsô nagyobb kôzséget, Mâlnapatakot érjuk, melynek a hozzâ tartozô pusztâkkal, szâllâsokkal egyutt 16.696 holdnyi hatâra van, lakossâga pedig 5.319. Szorgalmas tôt nép, mely a nagy vadakban (farkas, medve, szarvas, stb.) gazdag és rengeteg erdôkkel boritott vidék mostohasâgâval szivôsan megkuzd. Egyik legjôve- delmezôbb keresetforrâsa faipara, melynek elômozditâsâra szolgâl furész- malma is. Hatârâban virâgzô forgalmû ûveggyâr is van. A megye éjszakkeleti részén a Dersko és Krna patak s odâbb a Viholini és Brezô patak fut végig. Amannak vôlgyében legnagyobb kôzség Magyar- falva 832 lakossal, egy liri kastélylyal és Iiradek nevu régi vârrommal. A brezôi szoros vôlgyôn fekszik Cseh-Brezô 1.32 1 lakossal, kiknek a csekély terjedelmû fôldmivelésen kivûl fuvarozàs és faedénykészités a legfontosabb életfôntartô foglalkozâsuk. Szomszédjâban van a hires zlatnôi ûveggyâr és annak szakiskolâja. Lejebb a Brezô patak két partjân fekszik Poltdr kôzség, melynek 942 lakosa van. 1864 ôta a bârô Baratta csalâd birja, mely ugy itt, mint sôs-lehotai és zelenei birtokân mintagazdâlkodâst uz, pârositva azt a helynek és talajnak megfelelô gyâri iparral. Hogy itt mâr az ôskorban bânyamivelés is volt, tôbb fônmaradt jelenség mutatja. Mostanâban a cserép- és téglagyârtâs oly lendûletet ért el, hogy az utôbbi években Poltâr, Sôs- Lehota és Zelene termelése tiz milliô darabra emelkedett. Lônyabdnyd\.à\ lefelé a Krivân vagy Losoncz patak partjân Podrecsdny 305 lakosu kôzséget talâljuk csinos kastélylyal és diszkerttel A vaspâlya mentén lejebb fekszik Tamdsi kôzség 831 lakossal, kik fôldmivelés mellett