Seite - 122 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

nemböl eredt Losonczy család czímere, a griff látható. A templomnak külön álló fa tornyát 1673-ban Poloni János nevú molnár építtette. Alább Losoncz felé zôldelô halniok kozúl kiemelkedó hosszúkás hegyen fekszik Gács vára, melynek hegyoldalát gyónyorú kilátású díszes kert borítja; még szebb és tágasb kilátást élvezhetni a vár ablakaiból. A vár tornyokkal ellátott ötszögu emeletes eródítmény egy kapuval, hova jól készített út vezet. A gácsi vár keletkezésének idejét nem tudjuk. Legnagyobb szerepet vitt a husziták korában, a midón Giskra megerósítette ; de azután elpusztúlt, majd ismét fólépúlt. Azonban a török világban nem tartatván eléggé védhetónek, 1544-ben az országgyúlés elrendelte leromboltatását ; míg végre 1612-ben gróf Forgách Zsigmond nemcsak védelmi helyúl, hanem családi lakásúl is a mostani alakban folépíttette, a mint a vár falába helyezett márvány lapra vésett folírat beszéli. Szerepelt e vár mint eród még a XVII. század folyamán is, fóleg midón a Tököly hívei és azok között gróf Balassa Imre szorongatta a vár népét. A kovetkezó XVIII. században pedig a Rákóczi fôlkelése kezdetén a vármegye elókeló nemessége és tiszti- kara zárkózott belé; de a legelsó folszólításra meghódolt a kuruczoknak és Rákóczi egy béna franczia túzértisztet helyezett bele parancsnokúl, a ki a kuruczok csillagának lehanyatlásával meghódolt a császári hadseregnek. Egyik termét a Forgách ösök képei díszítik. Mai birtokosa gróf Forgách József ózvegye, báró Révay Sarolta és veje, gróf Wenckheim Henrik. A vár alatt fekszik Gács-alja csinos kis mezóváros gróf Forgách-féle kastélylyal. Legnevezetesebb e hely posztógyáráról, melyet 1762-ben gróf Forgách Antal alapított. 1792-ben „Gyapjúszóvet- és fínom posztógyár" czímmel részvénytársúlat birtokába jutott. A gyár ma is muködik s igen kedvelt gyapjuszöveteket készít, melyek külföldi hires gyártmányokkal is sikeresen versenyezhetnek. Fonó és festó helyiségei a vár alatt, szóvó osztálya a városban van elhelyezve. Gács lakosainak egy része fazekas iparral is foglalkozik. Gácson alúl délkeletre zoldeló hegyek kerítik azt a lapályos terúletet, melyen a Losoncz és Tugár patak vize folydogál lefelé. E lapályon fekszik Losoncz, a megyének legcsinosabb és egyetlen rendezett tanácsú városa. Losoncz a nem régiben hozzá csatolt Tugar és tószomszéd Kis/alud és Fabiánka helységekkel együtt 7.460 lakost számlál. Nagyon sokat szenvedett e város már a husziták korában Giskra alatt, kinek itt eródje volt. De leg- nagyobb pusztúlás 1849-ben érte, midón az orosz sereg majdnem semmivé