Seite - 129 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

befedetvén, városi magtárúl szolgál. Legtöbb viszontagsága volt a török korban. 1554-bcn árúlás utján cgy szerecsen szolga a bástya egy kis ajtaján éj idején beereszté Hamza bég embereit, s így a vár a török kezébe kerúlt. 1593-ban Teuffcnbach és Pálffy-Miklós visszafoglalták. 1619-ben Bethlen Gábor foglalta cl. 1621-ben cttól is visszakerúlt. 1678-ban Koháry István hösiesen megoltalmazta ; de 1683-ban a Tököly Imre hadával egyesúlt nagy török tábor ellenében kénvszerúlt az ellenállással fölhagyni. A török a várat FUlek vár. kirabolta, fölgyujtotta, Tököly pedig Koháry Istvánt, mert pártjára állni vonakodott, rabságba hurczoltatta. Igy lön rommá a hires vár, melyben a török világban három vármegye: Nógrád, az egyesúlt Heves és Külsó- Szolnok, meg a szintén egyesúlt Pest-Pilis és Solt szokták gyúléseiket tartani, és melyben 1683-ban Nógrádmegye levéltára is elhamvadt. Fülekröl lefelé, Ragyolczon túl a Sátoros szorost vagyis Vaskaput környezö hegyek bazalt és trachyt sziklái közt Csákányházat jobbra hagyva, Somos-Ujfaluba érünk, mely 322 méter magasságban fekszik a tenger színe fölött, közre fogva a Karancs ormai és a Medves fonsíkja által. Kis palöcz falu volt, majd a salgó-tarjáni és kôrnyékbeli kószénbányák keretébe jutván, M. 17