Seite - 132 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

látott. Az erdók irtását akkori földesura, Jankovics Antal, meg nem engedte. Vadas kertje tele volt szarvassal, dámvaddal, vadsertéssel, stb. Az ó halálával, 1854 után ide is behatolt a kószénkutató csákány és óriás változást, sürgést, forgást okozott az egész vidéken. Salgó-Tarján 1848 elótt csöndes kis palócz falu volt 767 lélekkel; most a lakosság száma 9.478-ra megy. Legnépesebb kozség lett a megyében. 1854 után részvénytársaságok keletkeztek, melyek egymással versenyezve, mind megvásárolták köröskörul Zagyva, Kazár, Baglyasalja, Karancsalja, Nemti, Mátra-Szele, Homok- és Kis-Terenne, Mátra-Novák, Vizslás, András- falva, stb. határok kószéntartalmú terúleteit. A „Salgó-tarjáni kószénbánya Részvény-Társaság" bírja Salgó-Tarján, Zagyva és Kazár határában a kószénbányákat és 2.560 munkással tíz millió métermázsa szenet termel évenként. Az „Ejszak-magyarországi egyesített Kószénbánya-Társaság" tulajdonában vannak a baglyasalji, karancs-keszi, nemti, mátra-szelei és homok-terennei határbeli bányák, melyekben jelenleg barnakószén-bányá- szatot úznek 1.182 munkással és 351.000 métermázsa szenet termelnek. A harmadik társaság a „Rima-Murány-Salgó-tarjáni Részvény-Társaság", melynek Salgó-Tarjánban van barnakószén-bányája s abban 156 embert foglalkoztat. Általában a salgó-tarjáni és baglyasalji kószéntárnák évenként 12 millió métermázsa kószenet termelnek. Az utóbb nevezett társaságnak Salgó-Tarjánban vas- és aczélgyártó nagy ipartelepei is vannak, melyek évenként mintegy 4—5 százezernyi métermázsa nyers vasat dolgoznak föl és háromszázezer métermázsa vas- és ércz-árút adnak piaczra. E gyárakban 1.300 munkás foglalkozik. Ezen a területóvón, mely az egész Karancs-hegycsoportot magában foglalja, a Csenge vólgyón találjuk Karancsalja közseget 910 lakosával; fölebb nyugatra a Dobroda folyócska kanyarodásánál a Karancs oldalánál Lapujt'ó kozséget Mikófalvával és Karancs-Apátfalvával osszenóve. Lapujt'ó, mint nagy kózség, a Dobroda-vólgy déli oldalán fekvó Baksaházi pusztákkal együtt 1.122 lelket számit lakosáúl. Csinos kertje és kastélya van itt Szontagh Ferencz utódainak. Keleti oldalán Apát/alva hajdan apátság helye, vagy legalább apátság birtoka volt. A Dobroda volgyén fólfelé találjuk Karancs- Berényt, az 1266-ban megnemesitett és nem rég kihalt gróf Berényiek elsó torzsbirtokát. E század elsó negyedében a régi kis templom szétbontásakor az alapkövek közt meglelték a Berényi család egyik tagjának, Lorántnak XIII. századi föliratos sírkóvét.