Seite - 136 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

telepiték. A Tatärdomb nevû magaslaton csinos kastély ail, melynek nem rég elhûnyt ûrnôje, Beniczky Hermin, Veres Pâl néhai özvegye, mint a nagy nevezetességre emelkcdett „Orszâgos nôképzô intézet" és mâs nöi egyesûletek és intézetek megalapitöja, leânyâval, Rudnay Jôzsefnével együtt a nônevelés elômozditâsâval szerzett érdemeket. Vanyarczröl nyugatra Nagy-Berczelt éijûk a Cserhât nyugati oldalân. Ez 1.721 lakosû kiskôzség több csinos kastélylyal. Temploma 1673-ban épûlt. Nagy-Berczel fölött érintkezik a Cserhât a Szanda hegygyel, melynek legmagasabb csûcsa 1.734 lâb magas. A magasabb csûcson âllott a szandai büszke vâr, mely Nôgrâd és Drégely vârâval hâromszôget alkotva, tornyàbôl azokkal jeleket vâlthatott. Hajdan az Akos nembeli Széchy Péter birta, ki 1329-ben annak vârnagya és a vârmegyének fôispânja volt; majd terjedelmes uradalom feje és Zsigmond és Albert kirâlyok idejében 1424—1440-ig kirâlyi birtok, azutân a Rozgonyi, Lâbatlani, Bâthori csalâdoké lôn. Utöbb a Lönyai csalâd birta, mely utân a Sréter csalâd ôse, Jânos, a kurucz tiizér- tâbornok szerezte meg. 1460-ban e vär alatt Széchenyi Lâszlô a huszitâkat megverte. 1544-ben Nôgrâd vâra elestével Szanda vâra is a török kezébe jutott, de 1551-ben Balassa-Gyarmat vârkapitânya, Horvâth Bertalan embe- reinek egy részét éj idején a vârba bevezetvén, azt hatalmâba keritette. A falu a värtöl éjszakra és Vâralja nyugatra völgyben fekszik. Szandätöl nyugatra alacsonyabb völgyes-halmos tcrületre ériink, melyen a balassagyarmat—aszödi vasüt fut Guta alatt Kövesd és Berczel között a kôszénteleppel birö Becske, Kelecshiyi puszta s Ndndor hatârân végig, s aztân a budapest—ruttkai vasûtvonalhoz csatlakozik. Hâtra van még, hogy a Cserhât fölött fekvô azon teruletet is meg- tekintsük, mely Surâny, Herencsény, Sipek, Varsâny, Rimöcz, Megyer, Löcz helységek âltal sarlö-alakban a szalatnyai völgyön és a zsünyi völgyön le Felsô-Toldig terjedô, nagyobbâra hegyes, cser- és tôlgyerdôkkel boritott vidéket foglalja magâban. A nevezett helységek többnyire egyes ùri kasté- lyokkal s több jöl kezelt gazdàsâggal dicsekednek. Herencsényrôl meg- emlitendô, hogy ott született Lisznyay Damö Kâlmàn, e szâzad derekân élt költönk. Legnagyobb e helységek között Lôcz 6.825 holdnyi hatârral, 1.400 lakossal és szép ùri lakokkal. Megyer a hozzâ tartozö pusztâkkal együtt 1.227 lakost szâmlàl. A mûlt szàzadban 1771-ben épûlt templomâ- nak tornyât Végh Pâl egri egyhâzmegyei pap, ki e helységben született, épittette. Fôlfelé szomszédos vêle Nagy-Gtcz több pusztàval ; jö fôldjét több