Seite - 137 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

nemes család bírja. Nagy-Gécz határa mar lenyúlik az Ipoly-völgy szécsényi síkságára. Karpi-Gécz puszta határában óskori temetóket találtak, melyeknek leletci nagyobbára nem rég a Nemzeti Múzeumba kerúltek. Lóczczal határos Hullók'ó kis falu a zsúnyi völgyön, hegyoldalban; tôle nyugatra magas sziklán állnak régi várának romjai. Fekvése oly meredek, hogy csak keleti oldalán lehet följutni. Többszöri külonféle korú eródítéseit tömör falainak szilárdsága mostanig bámúltatja. Alatta a mély völgyet a Hársbércznek, odább a Babiki legmagasabb csúcsának erdei koszorúzzák. Tôrténetébôl tudjuk, hogy egykori ura, a Kácsith nemzetségbeli Mikus, Csák Máté liíve lévén, egyébbel együtt Hollókó várát is elveszté és azt 1328-ban rokona, Tamás, az erdélyi vajda kapta. A török világban egyenló sorsa volt a többi megyei várral. 1552-ben elfoglalta a török; 1593-ban visszafoglaltatott ; 1663-ben ismét török kézbe esett és csak 1683-ban kerûlt vissza. A múlt század elsó felében még a vármegye is tartott benne egy pár gyúlést. Most már teljesen az enyészet martaléka. Nógrádmegye állat- és nôvényvilàga azonos a szomszéd megyékével. Alsó része a megyének a gabnafélék és a szôlô, a felsóbb rész a hüvelyesek és a téli gyümölcs termesztésére alkalmasabb. Gömörmegye. Az a természeti szépségekben változatos vidék, mely a zord Alacsony- Tátra hatalmas gerinczú hegységétôl a Mátra vonaláig s Abaúj-Torna niészkófensíkjaitól a Veporig terjed, Gôniôrmegyének 4.274.4 négyszôg- kilométernyi terúlete. A Gömör elnevezést a megye fórésze már régen viseli; az egykori Kis-Hontot, mely ma csak egv járás, 1802-ben kapcsolták hozzá s az egyesített két megyét Gömör- és Kis-Hontmegyének nevezték el hivatalosan. Ennek az egyesítésnek emléke a legújabb idókig megvolt abban, hogy a megyei gyúléseket fólváltva Pelsúczon és Rimaszombatban tartották, amaz Gömörnek volt régi székhelye, emez meg Kis-Hontnak; végre 1882-ben Rimaszombatot tették a megye állandó székhelyévé. A megyének legnagyobb része hegy- és dombvidék, sót alpesi hegy- vidékek is fordúlnak elö benne, s a nagy kiterjedésû karsztos feltérségek is változatossá teszik Gömör fôlszinét. Völgyei több helyt termékeny lapályokká tágúlnak. Legmagasabb hegytömegei az éjszaki és éjszaknyugati részén emel- kednek : amott Liptó határán az Alacsony-7átra nyugatkeleti irányú vonúlata M. 18