Seite - 140 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

felén vannak nagy rengetegek, itt-ott megszakasztva havasi legelöktöl és rétektól. Ezek az erdóségek tömerdek fát szolgáltatnak. Három fanem díszlik leginkább : a fenyú (még pedig a liicz-, jegenye-, vörös- és erdei-fenyú) a magas hegységekcn, a bükk és tölgy a szelidebb éghajlatú hegyeken. Nagy kiterjedésú erdóségeiben sok a vad. A nagyobb vadak közul különösen böven tenyészik a szarvas, a vaddisznó és a medve. Igy a vadá- szat is gazdag zsákmánynyal jár. Nagy vadásztársaságok, nem ritkán királyi lierczegek, fejedelmek üzik a vadat Gömör bérczein. A Sajó, Balog és Rima völgyeinek déli lapályai a legjobb búzatermó földek kózé számíthatók. Kevésbbé termékenyek a megye keleti részének mészkó fensíkjai, valamint az ajnácskói bazalt és trachit hegyek mellékei. Ezt a változatos, megkapó ellentétekben gazdag földet ösidök óta lakták. Az aggteleki barlangban akadtak hazánkban a legrégibb emberi maradványokra. Ebben a fíaradla nevú óriás barlangban találunk a kihalt ósmedvék esontjai között a legrégibb kókorszakból való edénycserepeket, kó- és csonteszközöket; a csiszolt kókorszakot a barlang temetkezó folyosó- jában a második sorba temetett vázák s mellettük a pattogtatott kó-, esont- és agyagtárgyak képviselik, végfe a konyhahulladéki helyek alsóbb rétege a bronz-, felsó rétege a vaskorszak maradványa. A honfoglaláskor e terúleten talált népekról nem sokat tud a tórténelem. A régészeti leletek, a megye déli részén, a sóregi várhegyen talált agyag- edények, fegyverek, ékszerek bizonyára a jazigok, hunok, avarok, szármaták nomád népeitól erednek; de föliratos kövekre, siremlékekre köztük nem akadunk. E kor halottai igazi halottak; emléküket a feledés súrú leple borítja. Uj korszak kezdódik a magyarok bejóvetelével. Való, hogy Gömör a legrégibb megyék egyike. A honfoglalás után csakhamar kifejlódik itt a megyei rendszer. Városok, nagyobb bányatelepek keletkeznek. Hogy a bányaipar virágzásnak indúljon, arról királyaink gondoskodtak. A tatárjárás az elsó századok múveltségét megsemmisítette; de félszázad alatt újra épúltek a rommá lett helységek, s lassanként fölemelkedtek a törzsökös, hatalmas családok. A kisebb-nagyobb birtokok urai közt hírneves ósmagyar nemzetségekkel találkozunk. A Bebekek ósének a nép közt ma is éló monda szerint a király megengedte, hogy hét juhaklot építsen, s ó a helyett hét várat épitett: Berzéte, Csetnek, Krasznahorka, Pelsúcz, Sólyomkó, Szádvár és Torna várait, a melyekból utódaik mint kis királyok uralkodtak a megyén. A Bebekeken kivúl szintén régi családok Gömör-