Seite - 142 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

bírta. A szatmári békekótéssel megszúnt a tusa s bezárúlt a nemzeti harczok hosszú sora, Gômôr vadregényes volgyeiben nem hallatszott tôbbé ágyúdorej, romba dúltek a tôrôk alatt még épségben maradt várai, annyi nagyságnak és tórpeségnek tanúi. Az egykor harczias lakosság visszatért a kohókba, hámorokba s a békés fóldmíveléshez. Gômôrmegye terúletén ma, kerek számban szólva, 175 ezcr ember lakik, még pedig nemzetiség szerint 96 ezer magyar, 5 ezer német és 74 ezer tôt. A magyarság a megye déli és keleti részeiben tómórúl, határát megkózelítóleg a Rimaszombattól Rozsnyóig húzott vonal jelôli ; ettôl a vonaltól éjszakra a tótok laknak. A múvelt osztály a tótság lakta vidéken is magyar. Van egy kis német szigete is a megyének az éjszaki részen, s ez Dobsina város. Az egykor Gômôrbe telepedett csehek, rutének, lengyelek tóbbnyire a tótságba olvadtak. A lakosság foglalkozásának fó ágai : a mezei gazdaság, ¡par, kereskedés, bányászat. Hol a hegyek, erdóségek nagy terúletet foglalnak el s a kis mezei birtokok nemcsak hogy távol esnek a helységtól, hanem nagy magas- latokon is fekszenek : az ilyen vidék népe télen otthon falujában, nyáron a hegyeken lakik. Már kora tavaszszal kikôltôzik kis gazdaságán levó fa épületébe, honnan csak késô ószszel tér vissza falujába. Az éjszaki zord vidékeken a gazdálkodás fó ága az állattenyésztés. A havasi legelôkôn ezren- ként legel a juh, birka, kecske, sertés, míg a déli vidékeken inkább a szarvasmarhát és lovat tenyésztik. A szelidebb vôlgyekben, hol a gabonanemek és kapás nóvények kitúnóen díszlenek, a megye elsórendú gazdaságait, valódi mintagazdaságokat találunk. Elsó sorban említhetók a Szász-Koburg-Gothai herczeg balogvári és rima- szécsi uradalmai, az Andrássy grófok krasznahorkai, a Serényi grófok putnoki gazdasága. Külonósen nagy a kôzépbirtokok száma. A megye régi, híres nemességét (Máriássy, Fáy, Szent-Iványi, Szent-Miklóssy, Tornallyay, Hamvay, Ragályi, Kubinyi, stb.) nem zavarta szét, nem pusztította ki a tôrôk uralom. Majdnem minden helységben három-négy, sôt tôbb nemesi udvarházat is láthatunk, de az ósi kúriák egy része újabb idóben gazdát cserélt. Fôldjét a legkisebb gazda is czélszerúen miveli, rendszeres váltó- gazdaságot folytat. Szólómíveléssel a Borsod- és Hevesmegyével határos részeken foglalkoznak. A gyümólcstermesztés virágzó, a minek elsó sorban Csetnek, Rócze, Tiszolcz, Sajó-Gómór és Rozsnyó vidéke látja hasznát. A csetnekvôlgyi zamatos dohány messze fôldôn ismeretes.