Seite - 144 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

Bánréve és Putnok mellett hasítja a megye déli részét. Innen indúlnak ki a bánréve - dobsinai, feled-tiszolczi, tiszolcz-breznóbányai szárnyvonalak, továbbá Bánrévéról az ózdi, Pelsúczról a murányi és nagy-szlabosi helyi érdekú vonalak. E vonalak hoszsza meghaladja a 260 kilométert. Kiterjedt vasúti hálózata mellett kitúnó kóútjai is vannak. 114 kilométer állami, 562 kilométer kiépített megyei út van a megyében. A megye öt kózigazgatási járásra s tôrvénykezési tekintetben öt járás- biróságra oszlik ; melyek a rimaszombati tôrvényszékkel együtt a kassai kir. itélótábla kerúletébe tartoznak. A kôzoktatâs terén az utóbbi években nagyot haladt a megye. Felekezeti, kôzségi, állami népiskoláinak száma 308 mintegy 378 tanítóval. A fülek-miskolczi vasútvonal az ajnácskói dombvidék 250 méternyi alacsony hágóján, az Ipoly és a Rima-Sajó közti vizválasztónak egyik leg- alacsonyabb pontján át lép be a megyébe. E vasúttól délre esik az almágyi völgyben Ajndcsk'ô helység. Kôrnyékén emelkednek ennek a vulkáni hegy- vidéknek változatos ormai. Egy merész kupon a helység fölött állt egykor a vár, melynek urai voltak a Széchyek, majd Balassa Menyhért; a török is több izben elfoglalta. Régi dicsôségérôl már csak romjai regélnek. Ajnácskó gyógyforrásai a jódtartalmú égvényes és földes, vasas savanyúvizek kôzé tartoznak. Kis fürdójét ma leginkább csak a medvesalji palóczság látogatja. Innen a „Mulató bérczen" át Pogányvárra jutunk, melynek kôrnyékén tômérdek ósállat maradványát találjuk. Sziklaüregeiben az ásatások alkalmával kó és vas fegyverek, csont eszközök kerúltek fólszínre. Nem messze emelkedik a Ragúes esúes, melynek aljában ósemlósók maradványai lelhetôk. Errôl a csúcsról ellátni a Rima-vôlgyôn végig Rimaszombatig s az Ipoly-völgyön Gács váráig. S'óreg falu mellett emelkedik a régiségeiról ismert sóregi várhegy a régi vár romjaival. Ezt a dombos vidéket palócz és barkó nép lakja. A Rimába sietó Gortva patak kanyargó völgye oly keskeny, hogy alig enged elegendó helyet a rajta végig futó kis patak vizének, az ország- útnak és a vaspályának. E völgy fíalogfalva helység mellett kiszélesedik, majd Várgede kúpalakú várhegye mellett ismét szúkebbre szorúl. 1502-ben Kubínyi László, a budai vár udvarbirája, királyi adományúl kapta Gedeó várát Gedeóaljával, a mai Várgedével. 1574-ben várát a török lebonttatta. Az egész hegy vulkáni kóból áll, melyet mint kitúnó épító anyagot, messze vidékre szállítanak. Várgedének egyszerú fürdóje és többi úri laka van. Innen nem messze, Felednél a kies Rimavölgybe jutunk.