Seite - 149 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

dona. Itt ágaznak ki a miskolcz-füleki vasútvonalból a dobsinai és nádasdi szárnyvonalak. Innen keleti irányban a Sajó mellett egy hosszú domboldalon emel- kedik Putnok nagykózség. Már messziról szemünkbe túnik itt a Serényi grófok magas fekvésú kastélya, melyhez egy nagy és jól rendezett uradalom tartozik. Putnokot IV. László a Rátót nemzetségnek adományozta. Késóbb a Putnokyak bírták, kik után a báró Orlay, majd ezekról a Serényi család Pelsúcz és a horkai celluloie-gyár. birtokába jutott. Sokáig megerósített véghelye volt a megyének; a tórók tóbb izben folprédálta. Lakosainak a száma meghaladja a 3.000-et. A váro- siasan épített s rendezett csinos kózségnek van népbankja, nagy gózmalma, kávépótlék-gyára, ipartestülete s jó elemi iskoláin kivúl iparostanúló és nóipariskolája. Tóth Edének, a jeles népszínmúírónak, a „Falu rossza" írójának, a városháza mellett levó kis szülóházát emléktábla jelóli. A lakosok élénk ipart és kereskedést úznek. Külónosen ószi vásárai népesek. A fillokszera pusztítása után újra ültetett szóleiben bortermesztése megint follendúlóben van. Putnoktól nyugatra Rimaszécsnél a Balog-vólgy nyílik a Rima alsó vólgyébe. A Balog-vólgyón végig tóbb kisebb helység van jól berendezett