Seite - 154 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

barlangja. Hogy a barlang mennél könnyebben megtekinthetô legyen, arröl a Magyarorszâgi Kàrpât-Egyesûlet gondoskodott. Régi bejârata Aggtelektôl egy negyedôrânyira van; tij bejârata, melyet 1890-ben fejeztek be, a jösaföi orszâgût mentén Aggtelektôl keleti irânyban félôrânyi tâvolsâgra esik. Elsô leirâsa e szâzad elejérôl valô. A tatâr- és török-pusztitäs idejében nagyon sokszor szolgâlt a népnek menedékhelyûl. A Poronyatetô alatt levô régi bejârâsnâl lépcsôk visznek le az elô- csarnokba. A Pitvar elég tâgas ûregének falain és boltozatân mâr csepp- kôveket talâlunk. Innen a Csonthdzba visz a jobbra vezetô Temetkezésifolyosô, hol Nyâry Jenô bârô ôsmaradvânyokat, csontvâzakat talâlt. Itt fakad az Acheron csermely vize, mely a Stix-szel egyesulve az egész barlangon végig foly. A Pitvartöl balra az Orszdg tablâjdt érjiik; a râ vésett neveket a fâklya- füst annyira befeketitette, hogy alig olvashatök. Atellenében a patak bal partjân lâthatô a Mözes oltdra, s benne egy csepegôkô medencze tiszta ivô- vizzcl. Jobbröl hagyva a Rôkalyukat, a 27 méter széles Nagy templo?nba jutunk, melynek falai, cseppkövei kormosak a fàklyafiisttôl; magassâga oly nagy, hogy mennyezete fâklyavilâg mellett nem lathatö. Ebben van a ATagy oltdr egy igen vastag ällö cseppkö, mögötte két csucsives kapu a Szôszékhez vezet. A nagytemplombôl balra nyilik a DenevSrbarlang; elnevezését a benne nagy szâmmal tanyâzô denevérektôl kapta, de ez alkalmatlan âllatok ûjabban eltûntek innen; ez valamikor külön barlang lehetett külön bejârâssal. Lathatö itt két egyközü, egymdstöl 95 cmnyire esô kerékvâgâs, âllitôlag azon talyigâk nyomai, melyeket az itt Iakott emberek hasznâltak. A Nagy oltârtôl egy keskeny lit a 28—30 méter magas s ugyanoly széles Kis te?nplomba vezet. A gyertyalâng lobbanäsa csodâs jâtékot ûz a bämulatos alakzatokkal. A ter- mészetnek ônkészitette templomâban vagyunk itt, hol a fôlhangzô ének hangjai ünnepies hatâssal vannak a lâtogatôra. A biidôstôi dgbôl a Stix vize ömlik a fô barlangba. Balra a büdöstötöl nyülik egy nagy mellékâg, melyet a vezetôk Paradicsoninak hivnak. Ez a Baradla legérdekesebb mellékâga. A csarnok boltozatât sârga csepegô-kôoszlopok tartjâk, melyeken kûlônféle nôvény-alakù képzôdmények lâthatôk. Visszatérve a Kis templomba, a Styxen keresztûl a Kis terevibe jutunk ; a visszhang itt oly nagy, hogy egyes hangszer hangjaiban is egész zenekart véliink hallani. A nyirkos, csûszôs uton a Virâgoskert szép cseppkôvirâgaihoz ériink, hol vezetônk pisztolylôvésére nagy sokara egy mennydôrgésszerû hosszas visszhang felel. A Nddor-oszlop Jôzsef nâdornak 1806-ik évi lâtoga-