Seite - 158 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

A Sajö-völgy Pelsûcztôl éjszakkelet felé nagyon szukre szorùl. Ennck a völgynek két sziklafala olyanformân szögellik ki, hogy, ha ôsszetolnâk, épen egymâsba illenének, mintha egykor egybc lettek volna nôve s a rozsnyöi völgyben ôsszegyûlemlett viz hasitotta volna ketté. Sziklafalaihoz tâmasz- kodnak a vasgyâraikért és kohôikért emlithetô Vigtelke., Gombaszô'g, Szalôcz helységek. Kôrnyékén gyônyôrû kertészet és szépen gondozott méhészet köti le figyelmünket. Szalöczon tül egy kiällö sziklacsûcson lâtjuk a vörös baràtok kolostorânak romjait. Odâbb van Berzéte csinos kis helység a Mâriâssy és Hâmos csalâdok kastélyaival. A tatârjârâs elôtt mint kirâlyi kamarai birtokot Forrasztô néven nevezték. Temploma régi huszita templom; hajdan erôsség volt; erre vall a templomot kôrnyezô, lôrésekkel ellâtott vastag kôfal. Itt van az Andrâssy gröfoknak egy vaskohöja, mely 18.170 métermâzsa nyers- vasat termel évenként. Ennek az emlitett gyônyôrû lapâlynak éjszaki részén épûlt a megye mäsik nagyobb värosa, Rozstiyd, a kopasz Pozsällö- vagy Ôkôr-hegy lâbânal, melynek csücsäröl nagy messzeségre ellâtni. Rozsnyö ôsrégi bânyâsztelepit- vény. Keletkezését némelyek II. Endre idejére teszik, ki ide banyamivelés végett szâszokat telepitett volna. Czimerében hârom rôzsa van, a mi azt mutatja, hogy nevét a rözsätöl (Rosenau) kapta. Fénykora a mohâcsi vészig terjed, a mikor valôsâgos Kalifornia volt, hol még danczigi és brüsszeli kereskedôk is örömest vâsâroltak bânyatelepet. Bânyaipara késôbb mind jobban hanyatlott. Alig van vâros, mely annyi viszontagsâgos idôt lâtott, mint ez. A rablölovagok, különösen a Bebekek és a csehek fosztogatäsaitöl, a tôrôk haracsolâsâtôl urai, az esztergomi érsekek sem tudtâk megvédeni. A késôbbi szabadsâgharczokban, nemzeti mozgalmakban egyik ellenség kezébôl a mâsikba kerûlt. Nem kevesebbet szenvedett a vallâsi villongâsok idején. II. Râkôczi Ferencz 1706-ban novembertôl karàcsonyig s 1707 januâr- ban ismét itt értekezett az orszâgtanacscsal, és az ônodi hires abrenunciatiöt titokban itt hatâroztâk él. Katholikus pûspôkségét Maria Terézia alapitotta 1776-ban s ebbôl az alkalomböl Rozsnyö a „szabadalmas püspöki bânya- vâros" czimet kapta. De ez nem maradt egyéb puszta czimnél, mert rég megszûnt bânyaiparât nem volt képes ûj életre kelteni. Német eredetû lakosai mâr a XVI. szàzadban nagy részt megmagyarosodtak ; szâmuk az ôtezret megkôzeliti. Gômôrnek székhelyével, Rimaszombattal ma is versenyez ugy a szellemi, mint az anyagi haladâs terén. Tâgas négyszôgu piaczârôl kilâtunk a nagy püspöki templomra, a premontreiek gymnasiumâra, a römai