Seite - 162 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

az Andrássy uradalom jól berendezett majorsága, gazdasági és tiszti lakai emlithetók. Ugy Krasznahorka-Váraljának, mint számos más helységnek templomára, iskolájára sokat áldoz évertként Andrássy Dénes gróf. Ejszaki irányban több bányatelep van. A Csermoslya-patak regényes volgyében épúlt Derno kozség az Andrássyak hires vasóntójéról nevezetes. Mint általában a hazában, Gömörben is a termékenyebb völgyekben, enyhébb éghajlatú vidékeken a magyarság telepedett meg. Az eddig emlitett vidékek lakói tiszta magyarok, vallásra nézve jobbára reformátusok. Pelsúcztól éjszakra a kopár pels'úczi fensík terúl, mintegy a sziliczeinek folytatása, melyet a Sajó választ el emettól. Ezen a jókora kiterjedésú mészkó-fensíkon alig találni egy-egy darab foldet, mely mivelésre érdemes volna. Meredek, fehérló oldalfalán fölkapaszkodva, tómérdek ravaszlyukat, töbört, mélyedést találunk rajta szanaszét. Van egy több négyszOgméter kiterjedésú ürege, mely 92 méter mély. Ennek a terméketlen fensíknak a nyugati szegélyén vonúl végig a csetneki völgy, melynek déli torkolata Pelsúcznél nyílik a Sajó vülgyéje. Ezt a termékeny, érezekben sem szegény völgyet a Sajó egyik mellékága öntözi, mely Pelsúcznél egyesúl a fó folyónak rozsnyói ágával. A vólgy éjszaki részén a magas Radzim-hegy már messziról fölkelti figyelmünket. A csetneki völgy szép fekvésú falvaiban tót a lakosság; magyarok csak délen Pdskaházán és Kim-Taploczán, meg tótokkal vegyesen Csetneken laknak. Legnagyobb helysége a vólgynek Csetnek másfélezer lakossal Róbert Károly alatt nyert jogait, kiváltságait Mária Terézia uralkodása alatt vesztette el. 1555-ben nagy döghaläl pusztította a város lakosságát. Vára, melyet a Csetneky, Bebek és a Bakos családok birtak, már a Rákóczi-féle mozgalmak elótt végkép romba dúlt. Csúcsíves épitésú evangelikus temploma a benne levó chronostichon szerint 1272-ben épúlt. A vár urain kivúl sir- boltjába temették Ernó Kázmér schleswig-holsteini herczeget is. A templom jeles festményei, régi fafaragványai megtekintésre méltók. Csetnek jól épúlt iparúzó város. Rákóczi alatt itt kovácsolták a hires fringia-kardokat. Van ilt vasöntö, vasgyár és rézhámor. igen fontos volt a legújabb idökig dohány- termesztése; de a talaj kimerúltével a hires, kitúnó zamatú csetneki dohányt most már csupán a szomszédos Ochtina helység termeszti. Csetneken húza- mosan lakott, sót némelyek szerint ott született a XVII. század nevezetes kültóje, Gyöngyösy István, Gömörnek hosszú idón hires alispánja. Annyi nemesi udvarházat sehól a megyében nem lebet találni, mint Csetneken.