Seite - 162 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21
Bild der Seite - 162 -
Text der Seite - 162 -
az Andrássy uradalom jól berendezett majorsága, gazdasági és tiszti lakai
emlithetók. Ugy Krasznahorka-Váraljának, mint számos más helységnek
templomára, iskolájára sokat áldoz évertként Andrássy Dénes gróf. Ejszaki
irányban több bányatelep van. A Csermoslya-patak regényes volgyében épúlt
Derno kozség az Andrássyak hires vasóntójéról nevezetes.
Mint általában a hazában, Gömörben is a termékenyebb völgyekben,
enyhébb éghajlatú vidékeken a magyarság telepedett meg. Az eddig emlitett
vidékek lakói tiszta magyarok, vallásra nézve jobbára reformátusok.
Pelsúcztól éjszakra a kopár pels'úczi fensík terúl, mintegy a sziliczeinek
folytatása, melyet a Sajó választ el emettól. Ezen a jókora kiterjedésú
mészkó-fensíkon alig találni egy-egy darab foldet, mely mivelésre érdemes
volna. Meredek, fehérló oldalfalán fölkapaszkodva, tómérdek ravaszlyukat,
töbört, mélyedést találunk rajta szanaszét. Van egy több négyszOgméter
kiterjedésú ürege, mely 92 méter mély.
Ennek a terméketlen fensíknak a nyugati szegélyén vonúl végig a
csetneki völgy, melynek déli torkolata Pelsúcznél nyílik a Sajó vülgyéje.
Ezt a termékeny, érezekben sem szegény völgyet a Sajó egyik mellékága
öntözi, mely Pelsúcznél egyesúl a fó folyónak rozsnyói ágával. A vólgy
éjszaki részén a magas Radzim-hegy már messziról fölkelti figyelmünket.
A csetneki völgy szép fekvésú falvaiban tót a lakosság; magyarok csak
délen Pdskaházán és Kim-Taploczán, meg tótokkal vegyesen Csetneken
laknak. Legnagyobb helysége a vólgynek Csetnek másfélezer lakossal
Róbert Károly alatt nyert jogait, kiváltságait Mária Terézia uralkodása alatt
vesztette el. 1555-ben nagy döghaläl pusztította a város lakosságát. Vára,
melyet a Csetneky, Bebek és a Bakos családok birtak, már a Rákóczi-féle
mozgalmak elótt végkép romba dúlt. Csúcsíves épitésú evangelikus temploma
a benne levó chronostichon szerint 1272-ben épúlt. A vár urain kivúl sir-
boltjába temették Ernó Kázmér schleswig-holsteini herczeget is. A templom
jeles festményei, régi fafaragványai megtekintésre méltók. Csetnek jól épúlt
iparúzó város. Rákóczi alatt itt kovácsolták a hires fringia-kardokat. Van ilt
vasöntö, vasgyár és rézhámor. igen fontos volt a legújabb idökig dohány-
termesztése; de a talaj kimerúltével a hires, kitúnó zamatú csetneki dohányt
most már csupán a szomszédos Ochtina helység termeszti. Csetneken húza-
mosan lakott, sót némelyek szerint ott született a XVII. század nevezetes
kültóje, Gyöngyösy István, Gömörnek hosszú idón hires alispánja. Annyi
nemesi udvarházat sehól a megyében nem lebet találni, mint Csetneken.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (II), Band 21
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (II)
- Band
- 21
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 499
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch