Seite - 164 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

Ochtinától éjszakra fekszik Nagy-Szlabos helység, papirgyára több száz munkást foglalkoztat. Ezt a nagy s fóleg a hírlapok számára dolgozó papirgyárat nehány évvel czelótt nagy túzvész pusztította, mely ntán újra épúlt. Rozsnyótól éjszak felé a vasút a Sajó-vólgyben csinos falvak, vas- hámorok s gyárak mellett kanyarog tova. A magasabb hegyek komolyan, méltóságosan tekintenek alá a völgyön átvonúló folyóra, vasútra és ország- útra. A Pozsálló egyik szárnyára, a Szulova hegyére följutva fôlséges kilátást élvezünk. Ellátni innen a Sajó-vólgy hegyeire, a borsodmegyei Bükkre, sót a Mátráig is. Ejszak felé a Kabina magaslatról a Magas Tátra ormait látjuk ég felé meredezni". Ebben a szuloVai magányos vadonban van az Andrássyak vadászlaka, egy valóságos kis tündérkastély. A Sajö-völgy keleti oldalán a vasúttól jobbra ugyancsak az Andrássyaknak egy másik kétemeletes szép kastélya van, mely egy magas hegyek által környezett völgy torkolatában BetUr helység mellett" fekszik. Ezt a ritka izléssel berendezett fényes kastélyt a mostani tulajdonos gróf Andrássy Géza atyja, Manó gróf épittette. Lépcsóházának falait régi hadiöltözetck, fegyverek, zászlók diszítik. Pazar fényú termei nem ritkán fogadnak fejedelmi ven- déget. Képtárában a hazai és külföldi jelesebb képírók gazdagon vannak képviselve. Százótven holdas parkja szókókútjaival, ritka fenyúfajaival hazánkban a legszebb parkok egyike. Egyik kerti épületében érdekes ázsiai néprajzi tárgyak gyüjteménye van : Buddha bálványok, pogány templomi edények, stb. Ez a meredek hegyek kózótt vonúló völgy az Andrássy grófoknak nemcsak elókeló izlését, hanem a magyar ipar fejlesztésében szerzett nagy érdemeit, gazdaságát is elénkbe tárja. Vashámoraik, vaskohóik súrún érik itt egymást: Betléren, Alsó-Sajón, Oláhpatakon. Külón említést érdemel e völgyben a nadabulai papirgyár. A Sajónak ebben a felsó vôlgyében majdnem mindenütt hallható a vas- gyárak, zúzók moraja. A lombos és fenyves erdóborította magas hegyek, a kristály tiszta patakok, az apró falvak rendkivúl változatos képet tárnak elénk. Oláh-pataktól éjszak felé, hol az Erczhegység a Király-hegy nyúl- ványaival egyesúl, fenyveskoszorúzta völgykatlanban épúlt Dobsina rendezett tanácsú város. Dobsina igen régi eredetú bányásztelepítvény. Bányavárossá Zsigmond emelte 1411-ben, mikor egyenjogúvá tette a szepesi bányavárosokkal.