Seite - 166 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21

166 I vasérczbânyâk évi termelése kerek szàmban 2.130 métermâzsa. Van ezen- kivul réz- és eziistérczbânyàja, vannak gôzfûrészei, több kohöja, mint az Andrâssy és Sârkâny-féle kohök. De mindezek nevezetességét messze li'il- haladja vilâghirû természeti ritkasàga, a jégbarlang. A Dobsinâtôl éjszakra es<5 La?igbergan ät Gömör egyik legszebb vôlgyébe, a sztraczenai völgybe jutunk. Sztraczena falutöl kezdve a festöi szépségû képek a völgy minden kanyarulatânâl iij, megkapö vältozatokban következnek. Itt öridsi sziklafalak, amott Icomlö kotôrmelék, tovâbb keskeny sziklapârkâny, melybe a sudar fenyu gyökerei erôlkôdve kapaszkodnak. A völgyön végigfutô kis patak moraja szûntelen hallatszik; kristâly habjai majd gyorsabb eséssel, ziigâssal esnek le a sziklaröl, majd csöndesebben kanyarognak. A sztraczenai temetônél érjiik az érdekes SôlyomhasadJkot, majd egy keskeny ôsvény az idôszaki forrâshoz, a Hollôk'àhôz vezet bennün- ket. A mindinkâbb tagülö völgyben titunkat egy sziklagerincz zârja el, mely egy rövid alagûttal keresztûl van törve ; ez a sztraczenai sziklakapu. A kapu falân ez a fôlirâs olvashatö : „Agoston, Szâsz-Koburg-Gothai herczeg, a magyar természettudomâriyi tärsülat elnöke, téged e sziklâk dicsérnek." A völgy tovâbb kanyarog, mignem elénkbe tunik a fenyvesboritotta Éles- hegy, Innen a Ducsa-hegyre visz ütunk, hol mâr érezzûk a hideg lég- âramlatot, a barlang fagyos lehelletét. A Dobsina hatarâban levô jégbarlang mind nagysâg, mind szépség tekintetében a legelsö helyet foglalja el az eddig ismert jégbarlangok között. Ezt a természeti csodât Ruffinyi Jenô bânyamérnôk 1870-ben fedezte föl. A barlang egy éjszaknak nézô hegyoldal gyomrâban van s fôleg kelet fêlé teijed. Legmagasabb pontja a bejärat, attöl kezdve lejtôzetesen lefelé tart. Kiinosâsi barlang ez késôbbi beomlâssal, melyben a jégképzôdés a bejâratnàl làthatô beszakadâs utân induit meg. A viz, mely a barlangot kivâjta, most megfagy benne. Jegének nagy tömege szâmtalan idôszakosan egymâsra fagyott rétegbôl ail. A többi jégképzôdések, melyek csepegökövek mödjära vagy felûlrôl csüggnek le, vagy alülröl meredeznek fôlfelé, a melegebb levegôvel valö küzdelmükben fejlôdnek ilyen csodâs alakûakkà. Krenner geologusunk a képzôdô jégnek egy harmadik alakjât is megkülönbözteti, a viztiszta, hüvelyknyi nagysâgu, hatszôgletû jégkristâlyokat, melyek tavaszszal surun diszitik a falakat. A barlang jegének összes tömege több 125 ezer köb- méternél s ennek a jégtômegnek a sulyja meghaladja az egy milliö méter- mâzsât. A barlang kiterjedése 8.874 négyszôgméter, s ebbôl a jégterûlet