Seite - 166 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (II), Band 21
Bild der Seite - 166 -
Text der Seite - 166 -
166 I
vasérczbânyâk évi termelése kerek szàmban 2.130 métermâzsa. Van ezen-
kivul réz- és eziistérczbânyàja, vannak gôzfûrészei, több kohöja, mint az
Andrâssy és Sârkâny-féle kohök. De mindezek nevezetességét messze li'il-
haladja vilâghirû természeti ritkasàga, a jégbarlang.
A Dobsinâtôl éjszakra es<5 La?igbergan ät Gömör egyik legszebb
vôlgyébe, a sztraczenai völgybe jutunk. Sztraczena falutöl kezdve a festöi
szépségû képek a völgy minden kanyarulatânâl iij, megkapö vältozatokban
következnek. Itt öridsi sziklafalak, amott Icomlö kotôrmelék, tovâbb keskeny
sziklapârkâny, melybe a sudar fenyu gyökerei erôlkôdve kapaszkodnak.
A völgyön végigfutô kis patak moraja szûntelen hallatszik; kristâly habjai
majd gyorsabb eséssel, ziigâssal esnek le a sziklaröl, majd csöndesebben
kanyarognak. A sztraczenai temetônél érjiik az érdekes SôlyomhasadJkot,
majd egy keskeny ôsvény az idôszaki forrâshoz, a Hollôk'àhôz vezet bennün-
ket. A mindinkâbb tagülö völgyben titunkat egy sziklagerincz zârja el, mely
egy rövid alagûttal keresztûl van törve ; ez a sztraczenai sziklakapu. A kapu
falân ez a fôlirâs olvashatö : „Agoston, Szâsz-Koburg-Gothai herczeg, a
magyar természettudomâriyi tärsülat elnöke, téged e sziklâk dicsérnek."
A völgy tovâbb kanyarog, mignem elénkbe tunik a fenyvesboritotta Éles-
hegy, Innen a Ducsa-hegyre visz ütunk, hol mâr érezzûk a hideg lég-
âramlatot, a barlang fagyos lehelletét.
A Dobsina hatarâban levô jégbarlang mind nagysâg, mind szépség
tekintetében a legelsö helyet foglalja el az eddig ismert jégbarlangok között.
Ezt a természeti csodât Ruffinyi Jenô bânyamérnôk 1870-ben fedezte föl.
A barlang egy éjszaknak nézô hegyoldal gyomrâban van s fôleg kelet fêlé
teijed. Legmagasabb pontja a bejärat, attöl kezdve lejtôzetesen lefelé tart.
Kiinosâsi barlang ez késôbbi beomlâssal, melyben a jégképzôdés a bejâratnàl
làthatô beszakadâs utân induit meg. A viz, mely a barlangot kivâjta, most
megfagy benne. Jegének nagy tömege szâmtalan idôszakosan egymâsra fagyott
rétegbôl ail. A többi jégképzôdések, melyek csepegökövek mödjära vagy
felûlrôl csüggnek le, vagy alülröl meredeznek fôlfelé, a melegebb levegôvel
valö küzdelmükben fejlôdnek ilyen csodâs alakûakkà. Krenner geologusunk
a képzôdô jégnek egy harmadik alakjât is megkülönbözteti, a viztiszta,
hüvelyknyi nagysâgu, hatszôgletû jégkristâlyokat, melyek tavaszszal surun
diszitik a falakat. A barlang jegének összes tömege több 125 ezer köb-
méternél s ennek a jégtômegnek a sulyja meghaladja az egy milliö méter-
mâzsât. A barlang kiterjedése 8.874 négyszôgméter, s ebbôl a jégterûlet
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország V (II), Band 21
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország V (II)
- Band
- 21
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 499
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch